Google Első Hely

Első helyen az organikus Google-találatok közt. Első oldalra, első helyre kerülés honlaptartalom optimalizálás és linkprofil építés segítségével

gépi tanulás

Beszélő gépek

Gondolkodnak-e a beszélő számítógépek?

beszélő gépek - apple

Gondolkodnak-e a gépek?

A digitális bennszülöttek, azaz az internet korszak előtti világot már nem ismerő Z-generációs gyermekeink és főleg unokáink számára talán már teljesen egyértelmű és megszokott lesz az, hogy egy robothoz beszélhetnek – az megérti és válaszol vagy cselekszik, míg a 20. században született – most még – fiatalok fülében élénken cseng a betárcsázós internet kerregő-recsegő hangja. Felesleges sokadszorra elismételni, hogy a tudomány segítségével a gépek átvesznek bizonyos, jelenleg csak ember által elvégezhető feladatokat, ám ez közel sem annyira futurisztikus elképzelés, mint gondolnánk. A gépi tanulás révén okosodó mesterséges intelligencia már ma is bámulatos eredményeket produkál.

Ha pedig a beszéd és a gondolkodás képessége egymásból következve szorosan összefügg, akkor…

Szabad-e Istent játszani?

Tudósok garmadája törekszik arra évtizedek óta, hogy megalkossák a tökéletes mesterséges intelligenciával felruházott gépet abból a célból, hogy azok szimulálják az emberi gondolkodást. A mesterséges intelligencia lendületet ad az innovatív elképzeléseknek és új lehetőségeket teremt, ahogyan a múltban az abszolút tudás tárának is tekinthető internet is olyan új vállalkozásokat teremtett, mint pl. a Google, a blogok vagy a közösségi oldalak. Egyes szakértők szerint ezek az emberi gondolkodással felruházott robotok egy nap gyerekeket fognak tanítani. Csak nem lehet sokkal nehezebb, mint vagy autót vezetni – hiszen ezt már kitűnően tudnak a sofőrszoftverek.

Egyszerűnek hangzik a gépek szóbeli vezérlése, ám hogy egy számítógép értelmes választ tudjon adni egy egyszerű kérdésre, több, mint egy tucatnyi technológia összehangolt munkájára van szükség amellett, hogy itt többről van szó, mint egyszerű hangvezérléses internetes keresés.

A szóbeli kommunikációra képes gépek fejlesztéséhez olyan világhírű vállalatok is csatlakoztak, mint a Google és a Microsoft, valamint legújabban az Apple.

Csinos-e a virtuális személyi titkár(nő)?

Egy ma már talán meghaladottnak tekinthető hír szerint (a minap keveredett kezünk ügyébe) e témában s Siri nevű cég jutott eddig legmesszebb a fejlesztésekkel, midőn megalkotta a “virtuális személyi titkár” projekt keretében az említett számítógépes entitást. A program meghallgatja a szóban feltett kérdéseket, felkutatja a megfelelő információt és annak megfelelően cselekszik. A titkár szövegértése nem tökéletes, inkább ahhoz hasonlítható, ha valaki középfokon beszél egy másik nyelvet – de a szövegkörnyezetből általában felfogja, hogy mi a parancs vagy a kérdés lényege.

A technológia annyira lenyűgözte az Apple céget, hogy 2010 áprilisában felvásárolta a Sirit több mint 200 millió dollárért. Vajon hol tartanak most?

Morális kérdések merülnek fel

A mesterséges intelligencia témaköre bizony számos erkölcsi kérdéseket is felvet – mire fogják felhasználni, élni vagy visszaélni fognak-e az illetékes üzemeltetők e lehetőséggel, emberbarát lesz-e vagy sem. Szent Isaak Asimov a megmondhatója, hogy a kérdések sora végtelen, egy azonban biztos: a számítógépek lehetnek intelligensebbek bizonyos feladatokban, mint a legokosabb ember, ám programozott tudásuk igencsak szűk keretek között mozog. Ezen azonban egy könnyű lendülettel túlmozdul a gépi tanulás: a computer magamaga programozza, fejleszti önmagát. Istent teremtünk, ha a maga-teremtés képességét is megadjuk neki?

Izgalmas kérdés az is, hogy a számítógépek helyesen értelmezik-e majd a nyelvi és szociális környezetet, például hogy beszélgetés közben a megfelelő helyen veszik el, illetve adják át a szót.

Nem szükséges párhuzamot vonni a kettő között, de hasznos lehetőségeiben is megvizsgálni az emberi gondolkodás és a mesterséges intelligencia közötti különbségeket. A kettő ma még kiegészíti egymást, így a közeljövőben hasznunkra válhat ez a fajta technológia – ám a távoli jövő a jobb teljesítményre képes versenyzőnek kedvez. (tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Gépi tanulás, mesterséges intelligencia

Mi a gépi tanulás? Mi a mesterséges intelligencia?

…avagy Miért tikkel a Google?

gépi tanulás - googleEgymással összefüggő két fogalomról van szó: a gépi tanulás voltaképp a mesterséges intelligencia tudományának egyik ágazata, amely tanulni képes rendszerekkel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a gépi tanulásra kifejlesztett programok a működésük során szerzett tapasztalatokból tudást nyernek, szereznek, generálnak, szintetizálnak további működésük számára. A gépi tanulás mint folyamat azt jelenti, hogy

az erre alkalmassá tett rendszer példaadatok és minták alapján önvezérelt módon (esetleg bizonyos emberi segítséggel) törvényszerűségeket, szabályokat, trendeket, előfordulási és bekövetkezési mintákat ismer fel és határoz meg, majd ezeket – új adatokkal találkozva – összehasonlításra, értékelésre, elemzésre használja és ennek megfelelőn reagál, hoz döntést.

A mesterséges intelligenciával rendelkező rendszer tehát nem csupán felismeri, megtanulja és elraktározza a mintákat, hanem képes ezek alapján olyan általánosításokra, amelyek birtokában aztán működése során (a tanulási szakasz lezárása után) a következő ismeretlen adatokkal találkozva a korábban felismert törvényszerűségeket alkalmazva választhatja meg reakcióit és hozhat döntéseket.

mesterséges intelligencia - google algoritmusNapjainkban a számítógép-tudomány már túllépett az előre beprogramozott, pusztán végrehajtás jellegű működések alkalmazásán, a fejlettebb szoftverek már a mesterséges intelligencia kategóriájába tartoznak, azaz intelligens módon viselkednek, így például önállóan reagálnak a környezeti feltételek változására és a gépi tanulás révén képesek saját működésüket is egyre komplexebbé és flexibilisebbé tenni. A mesterséges intelligencia – ahogy a magyar Wikipédia fogalmaz – elláthat bonyolult szabályozási feladatokat, képes a tervezésre és ütemezésre, rendelkezik a diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, egyre kisebb hibaszázalékkal végzi a kézírás-, a beszéd- és az arcfelismerést.

A Google a műszaki progresszió letéteményeseként évek óta elkötelezett számos technológia fejlesztésben, így a gépi intelligencián alapuló innovációban is elöl jár. Legismertebb e területen talán a vezető nélküli,  önállóan közlekedő Google-autó, amelyet a sofőr-szoftver egy profi gépkocsivezetőnél is biztonságosabban vezet.

Bár a magyar webtartalmakban szinte mindenki ennek segítségével keresgél, mégis kevésbé ismert tény, hogy a Google keresőmotorja ma már szintén mesterséges intelligenciaként működik és a gépi tanulás révén egyre jobban érti a feltett kérdéseket, továbbá egyre adekvátabb, relevánsabb találatokat kínál a begépelt kulcsszavakra.

Ez általánosságban biztosan igaz, ám a keresőoptimalizálással foglalkozó szakember ezt nem mindig tapasztalja így.  A Google keresőalgoritmusának a működésében az egyre javuló, értelmező tartalomfelismerés mellett megjelent bizonyos esetlegesség is. Ez például a kurrens kulcsszavakra indított keresések eredményeiben, a találati listákon megmutatkozó fluktuációban ismerhető fel. Míg egyes weboldalak eléggé stabilan képesek megtartani pozícióikat, más honlapok egyik napról a másikra vagy akár egyetlen napon belül meglepően nagyot ugranak előre vagy hátra – és aztán vissza. Azt gondolnánk, ha egyik nap az intelligens algoritmus eldöntötte, hogy egy bizonyos weboldal a laptop vagy a keresőmarketing szóval mondjuk a kilencedik helyen szerepelhet, akkor semmi sem indokolja, hogy másnap már, példának okáért, a 31-diken találjuk. Sem az adott website, sem a konkurens oldalak nem változhattak annyit néhány óra leforgása alatt, hogy ekkora legyen a változás a besorolásban. Aztán a reggel mért pozíció estére mondjuk a 24. helyre módosul, de másnap már a 17. helyen találjuk oldalunkat. A következő napon 29., aztán 10., aztán meg 34, majd újra 9. De még ennél nagyobb léptékű mozgások is előfordulnak.

A lassú előrekúszást vagy lemorzsolódást jól ismerjük: ilyenkor néhány nap alatt 1-2 pozíciónyi változás történik, és a trend általában beáll: ha egy weboldal Google-helyezése nem stabil, akkor általában kisebb ingadozásokkal hetekig ugyanabba az irányba mozdul: vagy főleg javul, vagy főleg romlik. És ez érthető is, megvannak a honlap-optimalizálásban és a linképítés területén végzett munkában szerzett tapasztalatok ahhoz, hogy nagyjából tudható lehessen, mi okozza az egyirányú kis elmozdulásokat. Vannak továbbá egyszeri nagy előre- vagy hátralépések: nagyon feljön vagy nagyot zuhan a szájt (ennek is megvan az oka, pl. újraindexálás, büntetés vagy épp a korábbi büntetés feloldása, algoritmusfrissítés), de aztán nagyjából ott is marad, ahová átsorolt.

Hosszú évek gyakorlatában tapasztaltuk, okait is tudjuk, tehát normálisnak tekintjük mint a lassú, folyamatos araszolást, mind az egyszeri nagyobb ugrásokat.

No de mi okozza az állandó jellegű, nagy léptékű le-fel liftezést?

Hajlamos vagyok azt hinni, hogy szoftverhiba. Pontosabban: egy önállóan kialakult viselkedési defektus. Ugyanis ha létezik mesterséges intelligencia – márpedig létezik -, akkor az ilyen bonyolult működésű komplex rendszerben törvényszerűen felléphetnek ugyanazok a rendellenességek, mint az emberi elmében. Semmi okunk kételkedni abban, hogy megfelelő fejlettségi szintre jutva a számítógépes intelligencia elméje is elborulhat.

Skizofrén laptopot ugyan még senki sem látott, de a Google roppant tudású algoritmusa olykor mutathat viselkedészavarokat, lehetnek kényszeres cselekvései, mániái, téveszméi. Reméljük, mondjuk agorafóbiája vagy más kognitív viselkedészavara nem alakul ki, de ha még pánikbetegséget nem is produkál, úgy tűnik, tikkelni már képes: kényszeresen újra és újra meg-megrándítja a helyezési listáját.


gépi intelligencia - tanuló algoritmus

(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod
Google Első Hely © 2016 Frontier Theme