Beszélhetünk-e az internet neméről?
Az internet-provinciában töltött idők folyamán néha felfigyelhettem olyan kifejezésekre, mint a Google bácsi, Internet professzor úr és hasonló megnevezések. Ennek következtében lebilincselőnek és izgalmasnak ígérkezve motoszkált bennem egy kérdés: lehet az internetnek neme?
Az internet páratlan és jellegzetes szféra. Jelen van, mégis megfoghatatlan, sokakat a hatalmába kerít, mondhatni „behálóz.” Ellenállhatatlan digitális birodalmában ezrek szívják magukba naponta azt a káprázatos kiberatmoszférát, amely néhány év alatt erőteljesen átformálta világunkat. Mintha párhuzamosan élne egymás mellett egy társadalmi individuumunk és egy digitális szelfünk.
A fent említett kérdés megválaszolásához először is azt kell szemügyre vennünk, hogy mi is az, ami élőnek mondható? Magatartásunk tükrözné ama nézetünket, mely szerint az internetet többnek tartjuk, mint valamely hétköznapi formátumot.
Élő internet?
Czuczor Gergely és Fogarasi János páratlan munkájában A magyar nyelv szótárában az élő szavunkhoz, többek között, a következő jelentéseket társították: Szélesebb ért. hatás, működés, erő, mozgás által lételének jeleit adja. Amit pedig az élő nyelv értelmezéséhez fűztek hozzá, ugyancsak sikerrel adaptálható az internet élő jelzővel való ellátásához is, nevezetesen: Élő (most) internet, melyet életben fenn lévő nép (internetnép?) használ, ill. tart életben.
Ám, amennyiben ez utóbbi fonalon lépdelünk tovább, úgy visszatántoríthatatlanul arcunkba ütközik egy újabb feltételezés légáramlata, mely szerint
az internethasználók kitartása, odaadása, lelkesedése, érdeklődése, tanulás-fejlődés iránti vágya, igénye tartja életben az internetet,
mint megannyi láthatatlan energiacsíkból kreált mérhetetlen lélegeztetőgép, vibráló, pulzáló huzalokkal ellátva. Ez esetben markáns látószögváltás állhat be a függőség kapcsán. Ki függ kitől? Az emberek az internettől, avagy fordítva?
Mégis milyen nemű?
A minőségeket szem előtt tartva, a női oldal képviseli a befogadó, elfogadó, passzív magatartást, illetve reprezentálja a privát miliőt, míg a férfi minőség az alkotó, adó, aktív és publikus jelzőket tudhatja magáénak. Az internet perspektívájából mindkét oldal jelenlétével szembesülhetünk, hiszen adatokat, dokumentumokat, kép- és hanganyagokat egyaránt tudunk fel-, ill. letölteni, ekként jelezhető az internetszféra befogadó-alkotó, ergo női-férfi minősége. Ugyanakkor internetpolgárokként választhatjuk a csendes szemlélődő hozzáállást, habitust magunknak, avagy élve a szabad véleményezés, eszmefuttatás esélyével, akár úgy is alakíthatjuk e területen történő megnyilvánulásainkat, hogy aktívan részt veszünk az online birodalom kiber-hétköznapjaiban. Ebben a rendkívüli térben építhetjük, ápolhatjuk rokoni-baráti kapcsolatainkat mérhetetlen földrajzi távolságokra fittyet hányva, illetve képviselhetünk olyan elveket is, amelyekkel nem befelé, hanem kifelé építkezünk, bontakozunk.
Androgün?
Tekintetbe véve az előbbi hipotézis-sorokat, talán azon vélekedésünkre is sort keríthetünk, melyben megállapítjuk, és feltételesen el is fogadjuk, az internet mindkét minőség elvárásainak való megfelelését, ezért egy lépéssel tovább merészkedünk és újabb kérdéssel állunk elő:
ha az internet magára öltötte mind a női, mind pedig a férfi minőség jellegzetes attribútumait, ismertetőjegyeit, úgy beszélhetünk-e egyáltalán e kettőt egyesítő, magasabb színvonalat képviselő androgün mibenlétéről?
Mi fán terem?
Az androgün görög eredetű szó, amelyben az androsz férfit, a güné pedig nőt jelent. A férfi és a női jelleg közti feszültség azonosságként oldódik föl a szellemben, nem válik szét.
Ebben az összeolvadásban, egységben törekvés születhet a tökéletesedésre. Az internet, amennyiben androgün-közegként definiálhatjuk, úgy feltétlenül magában hordozza a tudatos és folyamatos előrelépés óhaját: szellemi gyümölcsöket kíván, úm. szülni, a maga integrált, immár összeforrott státuszában.
Az internet-éra kezdetén az emberek önállóan szerzik meg tudásukat, mintegy hozományaként, foganataként az előbb tárgyalt összekapcsolódásnak. Az egyén kezébe van adva a tudásszerzés legújabb kincstárának kulcsa, amely párhuzamosan létezik, klasszikus társaival, a könyvtárakkal, intézményekkel együtt, hiszen egyazon kulcstartón számos kulcs elfér, és egyikük sem jobb, vagy rosszabb a másiknál, egyszerűen csak másmilyen ajtókat nyithatunk ki velük, általuk. A szubjektív, szuverén tanulás kora, az egyén, az individuum tudatos, önálló információ-szelektáló, -feldolgozó, koncentráló és problémamegoldó képességétől, illetve kreativitásától, kitartásától, önnön mércéjétől válhat függővé.
Ám itt az első buktató, mely élesre feszíti a huzalt a továbbhaladni vágyó lábai előtt, kezében lógatva egy vezérelvet, mely kimondja, (követeli?), hogy az igazság, adatok, információk mindenkori ellenőrzése ne kerülje el a figyelmünket. Az önképzés korszakában, félő, hogy ingoványos talajra kerülhet minden egyes adat leellenőrzésének véghezvitele, és talán ezzel egyetemben az abszolút tudás elérése is.
Avagy éppen ellenkezőleg: abból az egyszerű tényből kifolyólag, hogy mindenkinek személyre szabott céljai, tervei és kvalitásai vannak, úgy az egyének szűrőrendszere is temérdek. Az abszolút tudásról pedig sokan álmodoznak, mások viszont már a gondolat abszurditásától úgy érzik, a startvonalnál kicsorbul fejszéjük, oly kemény a fa, melybe bele szeretnének vágni. Szerencsére, jó néhány pozitív gondolatokkal felvértezett gondolkodó kész elénk tárni néhány frappáns és bravúros elméletet.
Vendégposzt. Szerző: gybm
Folytatás: Abszolút tudás és internet korreláció – Az internet neme és az abszolút tudás, II. rész
Milyen nemű az internet?
A világháló nemét firtatva arra a következtetésre jutunk, hogy a megszemélyesített internet magára öltötte mind a női, mind a férfi princípium főbb attribútumait, ezért beszélhetünk e kettőt egyesítő, magasabb minőségű androgün mibenlétről. Kulcsszavak Google kereséshez: antropomorf internet, abszolút tudás, nő, női princípium, férfi attribútum, gépi tanulás, digitális tartalom, online tudás, virtuális valóság, élő hipertext
