Google Első Hely

Első helyen az organikus Google-találatok közt. Első oldalra, első helyre kerülés honlaptartalom optimalizálás és linkprofil építés segítségével

internetes tartalom

Az internet neme és az abszolút tudás, II. rész

Abszolút tudás és internet korreláció

Lehetséges abszolút tudásról beszélni korunk hipertext-rendszerét fürkészve?

Beugrik a magyar népmesebeli pásztorlegény története, aki miután kiment egy kis kígyót a tüzes gödörből, jutalomképpen választhat egy zsák arany és az állatok nyelvének értése, beszélése között, ő meg ez utóbbi mellett dönt? A tudás iránti vágyunk a mai napig töretlen.

Weiss János Hegel abszolút tudással kapcsolatos meglátásaira hivatkozott publikációjában:

Az igaz az egész. Az egész azonban csak a fejlődése által kibontakozó lényeg. Az abszolútumról azt kell mondanunk, hogy lényegileg eredmény, hogy csak a végén az, ami valójában.

Kimondhatjuk? S tán nem tetszünk vakmerőnek, hogy az abszolút tudás nem lehet egy pezsgőtabletta (nem, nem hittük, hogy az lenne…), amely feloldódik az ember elméjében, és melynek következtében mindentudóvá válhatunk. Nem: ez egy folyamat, mely önmaga végtelenségébe réved és a beérés illúziójával csábít, serkent, ösztönöz a fáradhatatlan önfejlesztésre.

Hol lakozik az abszolút tudás, mi hordozza?

Szigeti Csaba egy írásában a következőket olvashatjuk: ha arra kérdezünk rá, hogy ki vagy mi az abszolút tudás hordozója, akkor a kérdésre a következő válaszok adhatók:

az abszolút tudás hordozója

  1. a történelem végén élő Bölcs, még pontosabban:
  2. e bölcs munkája, a Könyv, egészen pontosan:
  3. valami olyasmi, aminek viszonylag jól megfeleltethető az Internet jelensége.

Nem kevesebbre következtethetünk az előbb idézett sorokat elemezve, minthogy az internetet az abszolút tudás (potenciális) hordozójaként tüntette fel a szerző.

Androgün-Internet: NDR-NTR – nyelvpörgetés

Minden nyelv már önmagában egy csoda. Méltóságteljesen helytáll, ha bölcselkedni szeretnénk, ugyanakkor nem vonakodik akkor sem, ha nyelvjátékra invitáljuk, hiszen e cselekvési forma is tartogathat számunkra meglepetéseket. Azt mondják, hogy nyelvünk, a magyar nyelv alapját, fundamentumát, mondhatni csontvázát a mássalhangzók képezik, amelyre a magánhangzók harmonikusan épülnek rá. Lássuk, mi rejlik az androgün-internet mélyén, ha nyelvünk ezen szemüvegén át kémleljük?

András-Andrea névvel rendelkezhetne az androgün internet?

Vegyük az András férfinevet: amely férfinév közvetlenül az Andreaszból vétetett, és mely görög elemzés szerint férfiast jelent. Ha az András NDR mássalhangzóit helyezzük a nyelvpörgetés mikroszkópja alá, akkor észrevehetjük, hogy az internet NTR hangjai ugyancsak összecsengenek (mi több : a t éppenséggel a d váltópárja- aNDRás, iNTeRnet). Rendben, mondhatnánk, ám hol van itt a női princípium képviselője? Névileg meglapulhat az Andrea női névváltozatban. Az Andrea az András férfinév magyarul és több más nyelven is használatos női párja.A két név együttese, pedig tálcán nyújtja át számunkra az androgün kifejezést és egyúttal az internet-jelenség androgün mivoltát is magában hordozza.

Lépjünk tovább? Kylkhor…

Nem, nem fogunk elrugaszkodni a realitástól, hiszen ma már virtuális valóságról beszélünk, így a valóság csupán valóságokként szerepelhet. A tudományos-fantasztikus írások sokak számára többet jelentenek néhány óra fantázia-világban történő megmártózásnál, hiszen számos történet olyan eszmefuttatásokat, feltételezéseket épít be önmagába, melyek érdekesség-mivoltuknál nemesebb szándékkal láttak napvilágot. Itt van mindjárt Jerry és Henton története, akikről Stephen Weeter ír A Kylkhor című novellájában. Jerry író, aki mesteri tökéletességgel és precizitással képzeli el és jeleníti meg regénye főhősét, Hentont. A főhős azonban életre kel és teremtője életére tör. A történet záró jelenetében Jerry úgy szabadul meg Hentontól, hogy máglyahalálra ítéli frissen befejezett könyvét.

Mi köze ennek a történetnek az internethez?

Az internet e cikkben nem szándékszik magára ölteni Henton szerepét, sem misztikus-sötét térként ábrázoltatni, egyszerűen azt kívánja tükrözni ezáltal e cikk szerzője, hogy az internet világát oly aprólékos, pontos passzusokban rendezzük be, hogy az már kész belépni (vagy már belépett?) valóságunkba.

Tisztázzuk a Kylkhor mibenlétét: „A Kyilkhor saját szellemi energiánk szülötte. Mi adunk neki testet, érzelmeket, múltat… A Kyilkhor itt van körülöttünk és csak arra vár, hogy belépjen világunkba.” A Kylkhornak nevet adunk, élettel telítjük, tehát mi magunk teremtjük meg.

Gépember és/vagy embergép?

Sokak favorit filmje A kétszáz éves ember (Bicentennial Man) Robin Williams főszereplésében. Dióhéjban a filmről: végigkövethetjük azt az utat, illetve azt a metamorfózist, amelynek során egy háztartási gép, egy robot emberré válik. Ám a 2014-ben megjelent sikeres filmben, a Transzcendensben (Transcendence) a rendező azt a bizonyos másikfajta, másmilyen fejlődési irányt is elénk kívánta tárni. A filmben ugyanis a mesterségesintelligencia-kutatót alakító Johnny Depp megkísérel létrehozni egy saját öntudattal rendelkező gépet. Végül a szakértő önnön emlékeit táplálja be a gépbe és ő maga alakul át mesterséges intelligenciává, melynek hatására igen hasznos és csodaértékű dolgok véghezvitelének képességéhez jut, ugyanakkor félelmet is kelt.

Felkerül a válasz-igények listájára a viszonyulás kérdése is. Tudniillik a mód, ahogyan, amiként viszonyul(hat)unk az internethez. Hogyan tesszük, hogyan tehetjük, hogyan tehetnénk mindezt?

Szent? Csatlós? Szövetséges?

Mi ez a különös és izgalmas, rejtélyes és becses jelenség? Szent tér, mely újszerű vallásnak kínál helyet, melyben a középpontot, az axis mundit, a világtengelyt az ember-számítógép páros képezi?

Talán hűséges szolgaként, csatlósként fordítsuk felé orcánkat? Engedtessék meg egy pillanatra, hogy a nagyszerű Márai Sándor Füveskönyvében lejegyzett, a test megismeréséről szóló fejezetet átértelmezzem, csupán abból  a meggondolásból, hogy a megértéshez, s ezáltal legalább egy igazsághoz, közelebb juthassak.

meg kell ismerni az internet természetét is. De csak úgy, mint egy…szolga természetét. Jellemünk az úr, értelmünk parancsol; az internet csak szolga. Úgy is kell bánni vele, értelmesen és méltányosan, pártatlanul és szigorúan, mint egy szolgával, aki minden pillanatban hajlamos a hűtlenségre, a szökésre és a lázadásra. Meg kell ismernünk természetét, hajlamait, s amennyire lehet, egyeztetni kell a világgal, a lehetőségekkel, az élet örök ütemének áradásával (…) Mindent akar… minden örömet, mindenfajta kielégülést és folyamatosan akarja. Ilyenkor szigorral kell bánni vele (…) meg kell ismerni természetét és minőségét, titkos szükségleteit, s jóindulattal és tapasztalással megadni neki mindent, amire szüksége lehet, hogy elvégezze dolgát és ne zavarja jellemünket és értelmünket. De a jellem ne tűrjön semmiféle rabszolgalázadást.

Vagy tán bánjunk vele szövetségesként, együttműködésre készen? Nem adván lehetőséget közös ellenségünk, a tudatlanság, térhódításának?

Vendégposzt. Szerző: gybm

Előző rész: Beszélhetünk-e az internet neméről? – Az internet neme és az abszolút tudás, I. rész. 

Az internet az abszolút tudás hordozója. Mi teremtettük meg, mi hoztuk létre az internet digitális tudását oly aprólékosan és pontosan, hogy ennek birtokában már kész belépni, behatolni valóságunkba. Kulcsszavak Google kereséshez: internetes tartalom, digitális tartalom, abszolút tudás és internet, mesterséges intelligencia


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Az internet neme és az abszolút tudás, I. rész

Beszélhetünk-e az internet neméről?

az internet nemeAz internet-provinciában töltött idők folyamán néha felfigyelhettem olyan kifejezésekre, mint a Google bácsi, Internet professzor úr és hasonló megnevezések. Ennek következtében lebilincselőnek és izgalmasnak ígérkezve motoszkált bennem egy kérdés: lehet az internetnek neme?

Az internet páratlan és jellegzetes szféra. Jelen van, mégis megfoghatatlan, sokakat a hatalmába kerít, mondhatni „behálóz.” Ellenállhatatlan digitális birodalmában ezrek szívják magukba naponta azt a káprázatos kiberatmoszférát, amely néhány év alatt erőteljesen átformálta világunkat. Mintha párhuzamosan élne egymás mellett egy társadalmi individuumunk és egy digitális szelfünk.

A fent említett kérdés megválaszolásához először is azt kell szemügyre vennünk, hogy mi is az, ami élőnek mondható? Magatartásunk tükrözné ama nézetünket, mely szerint az internetet többnek tartjuk, mint valamely hétköznapi formátumot.

Élő internet?

Czuczor Gergely és Fogarasi János páratlan munkájában A magyar nyelv szótárában az élő szavunkhoz, többek között, a következő jelentéseket társították: Szélesebb ért. hatás, működés, erő, mozgás által lételének jeleit adja. Amit pedig az élő nyelv értelmezéséhez fűztek hozzá, ugyancsak sikerrel adaptálható az internet élő jelzővel való ellátásához is, nevezetesen: Élő (most) internet, melyet életben fenn lévő nép (internetnép?) használ, ill. tart életben.

Ám, amennyiben ez utóbbi fonalon lépdelünk tovább, úgy visszatántoríthatatlanul arcunkba ütközik egy újabb feltételezés légáramlata, mely szerint

az internethasználók kitartása, odaadása, lelkesedése, érdeklődése, tanulás-fejlődés iránti vágya, igénye tartja életben az internetet,

mint megannyi láthatatlan energiacsíkból kreált mérhetetlen lélegeztetőgép, vibráló, pulzáló huzalokkal ellátva. Ez esetben markáns látószögváltás állhat be a függőség kapcsán. Ki függ kitől? Az emberek az internettől, avagy fordítva?

Mégis milyen nemű?

A minőségeket szem előtt tartva, a női oldal képviseli a befogadó, elfogadó, passzív magatartást, illetve reprezentálja a privát miliőt, míg a férfi minőség az alkotó, adó, aktív és publikus jelzőket tudhatja magáénak. Az internet perspektívájából mindkét oldal jelenlétével szembesülhetünk, hiszen adatokat, dokumentumokat, kép- és hanganyagokat egyaránt tudunk fel-, ill. letölteni, ekként jelezhető az internetszféra befogadó-alkotó, ergo női-férfi minősége. Ugyanakkor internetpolgárokként választhatjuk a csendes szemlélődő hozzáállást, habitust magunknak, avagy élve a szabad véleményezés, eszmefuttatás esélyével, akár úgy is alakíthatjuk e területen történő megnyilvánulásainkat, hogy aktívan részt veszünk az online birodalom kiber-hétköznapjaiban. Ebben a rendkívüli térben építhetjük, ápolhatjuk rokoni-baráti kapcsolatainkat mérhetetlen földrajzi távolságokra fittyet hányva, illetve képviselhetünk olyan elveket is, amelyekkel nem befelé, hanem kifelé építkezünk, bontakozunk.

Androgün?

Tekintetbe véve az előbbi hipotézis-sorokat, talán azon vélekedésünkre is sort keríthetünk, melyben megállapítjuk, és feltételesen el is fogadjuk, az internet mindkét minőség elvárásainak való megfelelését, ezért egy lépéssel tovább merészkedünk és újabb kérdéssel állunk elő:

ha az internet magára öltötte mind a női, mind pedig a férfi minőség jellegzetes attribútumait, ismertetőjegyeit, úgy beszélhetünk-e egyáltalán e kettőt egyesítő, magasabb színvonalat képviselő androgün mibenlétéről?

Az androgün internet

Mi fán terem?

Az androgün görög eredetű szó, amelyben az androsz férfit, a güné pedig nőt jelent. A férfi és a női jelleg közti feszültség azonosságként oldódik föl a szellemben, nem válik szét.

Ebben az összeolvadásban, egységben törekvés születhet a tökéletesedésre. Az internet, amennyiben androgün-közegként definiálhatjuk, úgy feltétlenül magában hordozza a tudatos és folyamatos előrelépés óhaját: szellemi gyümölcsöket kíván, úm. szülni, a maga integrált, immár összeforrott státuszában.

Az internet-éra kezdetén az emberek önállóan szerzik meg tudásukat, mintegy hozományaként, foganataként az előbb tárgyalt összekapcsolódásnak. Az egyén kezébe van adva a tudásszerzés legújabb kincstárának kulcsa, amely párhuzamosan létezik, klasszikus társaival, a könyvtárakkal, intézményekkel együtt, hiszen egyazon kulcstartón számos kulcs elfér, és egyikük sem jobb, vagy rosszabb a másiknál, egyszerűen csak másmilyen ajtókat nyithatunk ki velük, általuk. A szubjektív, szuverén tanulás kora, az egyén, az individuum tudatos, önálló információ-szelektáló, -feldolgozó, koncentráló és problémamegoldó képességétől, illetve kreativitásától, kitartásától, önnön mércéjétől válhat függővé.

Ám itt az első buktató, mely élesre feszíti a huzalt a továbbhaladni vágyó lábai előtt, kezében lógatva egy vezérelvet, mely kimondja, (követeli?), hogy az igazság, adatok, információk mindenkori ellenőrzése ne kerülje el a figyelmünket. Az önképzés korszakában, félő, hogy ingoványos talajra kerülhet minden egyes adat leellenőrzésének véghezvitele, és talán ezzel egyetemben az abszolút tudás elérése is.

Avagy éppen ellenkezőleg: abból az egyszerű tényből kifolyólag, hogy mindenkinek személyre szabott céljai, tervei és kvalitásai vannak, úgy az egyének szűrőrendszere is temérdek. Az abszolút tudásról pedig sokan álmodoznak, mások viszont már a gondolat abszurditásától úgy érzik, a startvonalnál kicsorbul fejszéjük, oly kemény a fa, melybe bele szeretnének vágni. Szerencsére, jó néhány pozitív gondolatokkal felvértezett gondolkodó kész elénk tárni néhány frappáns és bravúros elméletet.

Vendégposzt. Szerző: gybm

Folytatás: Abszolút tudás és internet korreláció – Az internet neme és az abszolút tudás, II. rész


Milyen nemű az internet?

A világháló nemét firtatva arra a következtetésre jutunk, hogy a megszemélyesített internet magára öltötte mind a női, mind a férfi princípium főbb attribútumait, ezért beszélhetünk e kettőt egyesítő, magasabb minőségű androgün mibenlétről. Kulcsszavak Google kereséshez: antropomorf internet, abszolút tudás, nő, női princípium, férfi attribútum, gépi  tanulás, digitális tartalom, online tudás, virtuális valóság, élő hipertext


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod
Google Első Hely © 2016 Frontier Theme