Google Első Hely

Első helyen az organikus Google-találatok közt. Első oldalra, első helyre kerülés honlaptartalom optimalizálás és linkprofil építés segítségével

Virtuális valóság. Kaptártudat

Alternatív valóság – valóságos virtualitás

Életszimulációs játék – avagy a Kaptártudat apológiája

Mottó: Félelmeink valósak, a valóság viszont virtuális (Alberd Yollaka)

kaptártudatGustav Jung kollektív tudatalattija alighanem kimerítette a hozzá fűzött reményeket, így az informatika forradalmi fejlődésével kutatóbiológusok, tervezőmérnökök, elméleti fizikusok, játék- és információelmélettel foglalkozó matematikusok és – hangsúlyosan – etológusok és szociológusok fordultak a kollektív tudat (csoporttudat, kaptártudat) felé. Kiderült, hogy a jelenség beható vizsgálatával matematikai nyelvre fordítható és elemezhető a csoportok kollektív viselkedése. Míg az egyéni tudat manipulációs technikákkal könnyen lebontható, addig a kollektív tudat tanulmányozásával nyert újabb adatok lehetővé teszik különböző, nagy tagszámú csoportok viselkedésének előrejelzését, új technológiai megoldások kidolgozását kibernetikus robotok csoportos működéséhez, vagy ismeretlen adathalmaz feldolgozásához szükséges szoftverkomponensek kommunikációjának és működésének elősegítését (mint amilyen BitCoin-program). Mindez további segítséget jelenthet emberi társadalmunk hatékony működtetééhez, egyben hozzájárulhat a kiindulóponton felmerült probléma, az állatvilág még értelmezhetetlen jelenségeinek tisztázásához. (A csoporttudat létezésének kérdését ugyanis először a madárrajok megfigyelése vetette fel: szétszórva összevissza tipegő többszáz vagy több ezer madár egyetlen pillanat alatt képes felreppenve rendezett rajban, egyirányban elhagyni a helyszínt.)

A kollektív tudat és a szinkronicitás

kollektiv tudatAhogy az elméletek egyre valótlanabbá és a technológiák egyre komplexebbé válnak, a hozzájuk kapcsolódó kontextuális és/vagy kauzális tudás kezd a semmi veszni. Ugyanakkor a kontextuális és/vagy kauzális látásmód párhuzamba állítása problematikus. Az összefüggésekben való látás nem korlátozódik pusztán az ok-okozati összefüggésrendszerre. Tudjuk, hogy Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár – tehát az összefüggésekben, analógiákban való életértelmezés valójában – mint halmaz – nagyságrendekkel meghaladhatja a kauzális látásmódot, gondolkodást. A mai autóépítők például nem szükségszerűen ismerik a gépjármű vagy akár a robbanómotor működését, mivel csak egy-egy részét szerelik össze, vagy csupán a folyamatot teljes egészében elvégző robotot irányítják. Az még nem ismert, hogy ez mekkora probléma, de az bizonyos, hogy a hosszú tanulási folyamat problémájának egyik megoldása lehet a tudomány kollektivizálása. Ami jellemzően egy egyén tevékenysége volt, az ma már egyre inkább olyan csoportok sajátja, amelyek összeadják közös tudásukat. A kaptártudat ilyetén való kiaknázásának vitathatatlan potenciális előnyei lehetnek.

Mindehhez képest a szinkroniticás a tudattalanban gyökerezik és a Jung-i archetipusok okán vált izgalmassá, lévén e jelenség előfordulásáról akkor beszélünk, ha valamilyen külső esemény és egy attól elvben független belső történés látszólag teljesen véletlen módon azonos időben és/vagy ugyanazon a helyen történik. Bár a kauzális összefüggés hiányzik, egyfajta transzcendens kontextus mégis feltételezhető.

A valós világ virtuális lenyomata

Will Wright, az életszimulátor videójátékok nagymestere újradefiniálta a „játék” és „élet” fogalmainkat azzal, hogy igazán kreatív és újszerű játékokat tudott kiagyalni, melyek ráadásul nem is az erőszak miatt voltak sikeresek. Ilyen a HiveMind – magyarul Kaptártudat.

Erről az alkotásról annyit kell tudni, hogy egy véletlen találkozás ihlette, és teljesen testreszabható. A játékos által megadott valós (!) adatok szerint formálja a világot, és hozza létre a különböző helyzeteket. Ezzel a készítők szerint a valós életünk virtuális lenyomatát kaphatjuk, mondhatni szó szerint tőlünk függ a játék kimenetele és saját kezünkben tartott sorsunk alakulása ennek az életet szimuláló játéknak a keretében is megjelenhet, értelmezhetővé válhat.

Kezdetnek vegyük rögtön a legkézenfekvőbbet, az adatvédelmet. A mai modern hackertámadásokkal és adathalász vírusokkal terhelt világban nem kell külön hangsúlyozni, hogy vigyáznunk kell a kényes információinkra. Viszont itt van egy menő kis játék, ami az indításnál nekünk szegez több tucat kérdést, ami a korunkat, nemünket, bőrszínünket, érdeklődésünket, személyiségünket, lakhelyünket, aktuális tartózkodásunkat firtatja. Ha ez ügyes kezű netmachinátorok kezébe kerül, az enyhén szólva is kellemetlenül érintene minket. És a hackerekkel még jobban járunk, mint a kormánnyal, vagy terroristákkal.

A személyes adataink védelménél azonban sokkal fontosabb a realitásérzékünk megőrzése. Játékbeli és valós élet közti határ sajnos egyre inkább erodálódik, egyre többen helyezik a hangsúlyt egy mesterséges világbeli karakter pályájának egyengetésére, míg hús-vér valójukat elhanyagolják. Kétségtelen, az interneten látszólag könnyebb és sikeresebb a szocializáció, de ez nem a valóság! A valódi világban sokkal nehezebb érvényesülni, de éppen ez jelenti a kihívást. Ráadásul a digitális világban aratott sikerek sokkal hamarabb elévülnek.

Ám a HiveMind a valós életünket kínálja fel, csak sokkal színesebb, ingergazdagabb környezetben. Itt már tényleg azonosulunk az avatárunkkal, és úgy érezzük, hogy az a siker, amit a játékban aratunk, a valós életünkre is vonatkozik. Emiatt még többen választják azt, hogy a virtuális térben teljesedjenek ki, vagy hozzák létre az életművük. Másrészről viszont frusztrálhat is: „Hogyan lehetséges, hogy a játékban olyan könnyen megy az ismerkedés, annyi sikert értem el, míg a valóságban nem tartok sehol? Pedig ugyanazok a jellemzőim!”

A HiveMind-ban rejlő lehetőségek első látásra tehát csábítónak (vagy rémisztőnek, kinek hogy) tűnhetnek, ám nem egyszer és nem kétszer történt meg a videójátékok világában, hogy ami elméleti szinten izgalmas és újszerű volt, arról kiderült, hogy megvalósíthatatlan, a készítők túlvállalták magukat, és végül egy lebutított, fapados álmegoldással szúrták ki a játékosok szemét.

A kaptártudatnak az életünkbe való beépítésével a műszaki evolúciós modellekké válunk, és a kutatók képesek lesznek pontosabb előrejelzésekre, illetve az innováció sikerét vagy kudarcát befolyásoló tényezők azonosítására, melyek jelentős részére aligha lehet magának a feltalálónak, az újítónak befolyása. Ez a valós reményünk a virtuális valóságban.

virtuális valóság

Olvasd el ezeket is:


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Nomofóbia. Mobil-függőség, internet-függőség

A “nincs mobil kapcsolat” félelme. Szorongás és fóbia

nomofóbia. internet- és mobil-függőség

Mobilfüggőség, “nincs-mobil” félelem

A nomofóbia az angol Wikipédia szócikke szerint (magyar még nincs ilyen), a “no-mobile-phone phobia” kifejezés rövidítése, és a mobilkapcsolat vagy internetkapcsolat elvesztésétől való beteges félelmet, rettegést jelenti. A jelenség komplex jellegű, vonatkozik magának a készüléknek az elvesztésére vagy elromlására (pl. sötét kijelző), de vonatkozik adatvesztésre (pl. címlista eltűnése) vagy a személyes fiókokhoz való hozzáférés lehetetlenné válására, illetve akár arra a pánikra is, amit a “nincs térerő”, “nincs Wi-Fi” vagy a “lemerült az akku” válthat ki. Egyre több kutatás mutatja, hogy növekvő méretű társadalmi jelenségről van szó, amelyet kezelni kell.

Növekszik a nomofóbia, a digitális korszak félelme

Elveszítettük a kulcsainkat? Túl vagyunk rajta. Félünk, hogy tönkremegy a televíziónk? Múlt idejű dolgok. Minden aggodalom jogos és érthető, de a tegnaphoz tartoznak: a modern kor igazi félelmének a nomofóbia tűnik, a mobil vagy az internet és az okos telefon nélküli maradás félelme. Ez komoly kérdés, látszólag könnyed volta ellenére. A kaliforniai Securenvoy kutatásai szerint a nők 70 százaléka, a férfiak 61 százaléka tart attól, hogy mobil telefon nélkül marad. Egy világ van az okos telefonban, sőt, egy egész világ, a kapcsolatok, az ügynökségek, a fényképészek, a videó a zene, a társadalmi kapcsolatok vannak a világhálón, amelyhez ma már többen kapcsolódnak tenyérnyi okostelefonnal, mint PC-vel és laptoppal együttvéve.

A digitális korszakot jellemző félelmek formái változatosak. Természetesen vannak, akik elveszítik a készüléküket, de azok is sokan vannak, akiknek a készüléke elromlik. Vagy váratlanul, egy kritikus pillanatban lemerül az akkumulátor, vagy elfogy az internet használatára biztosított hitel. Vagy nem enged be a Google és Facebook fiókunk. Ez mind nomofób jelenség.

A nomophobia felismerésére már diagnosztikai és gyógyító módszerek is léteznek, egy egész struktúra, amely lehetővé teszi, hogy a nomofób személy rehabilitációs programban vehessen részt.

Miről lehet felismerni a nomofóbot? Elizabeth Waterman doktornő szerint a jelek nagyon világosak, és sokban hasonlítanak az általános függőség jeleihez: a nomofób magánál hordja az okos telefont, mindenütt használja, függetlenül attól, hogy hol van, beleértve a fürdőkádban eltöltött időt is. Ez a függőség általában a fiatalokat érinti: a SecurEnvoy felmérése szerint a 18 és 24 év közöttiek 77 százaléka nomofób, és közvetlenül utánuk 25-34 közöttiek vannak 68 százalékkal.

A nomofóbia problémát jelenthet a kisebb vállalkozásoknak is, de valójában jelentős társadalmi problémáról van szó. Dél-Koreában a kormány becslése szerint az okos telefontól való függőség 2,55 millió személyt érint, akik naponta több mint nyolc órát töltenek el a készülékükkel. A rehabilitációra specializálódott kaliforniai. A Time közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 50 %-a bevallja, hogy az ágyban, alvás közben is magánál tartja a mobil telefont – és szenvednek hiányától. A digitális bennszülöttek ezt természetesnek tartják.

Nomofób-e vagy?

Tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:

  • Ingerültebbnek érzed magad, ha mobiltelefonja nincs a közeledben?
  • Ha arra gondolsz, hogy az okostelefonodat elveszítheted / ellophatják tőled, szívverésed felgyorsul?
  • Van egy extra mobiltelefonod arra az esetre, ha a másik elveszne / eltörne?
  • Magaddal viszi az ágyba / ágy mellé a mobilt?
  • Ha otthon felejted reggel a mobilt, akkor úgy érzed, hogy ennek a napnak már lőttek?
  • Ha az okostelefon akkuja reggel / délelőtt lemerül, és nincs nálad töltő, akkor idegesebben töltöd a nap hátralévő részét, mint máskor?
  • Pánik fog el, ha nem tudsz belépni a Google-fiókodba?

 


(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Az internet neme és az abszolút tudás, II. rész

Abszolút tudás és internet korreláció

Lehetséges abszolút tudásról beszélni korunk hipertext-rendszerét fürkészve?

Beugrik a magyar népmesebeli pásztorlegény története, aki miután kiment egy kis kígyót a tüzes gödörből, jutalomképpen választhat egy zsák arany és az állatok nyelvének értése, beszélése között, ő meg ez utóbbi mellett dönt? A tudás iránti vágyunk a mai napig töretlen.

Weiss János Hegel abszolút tudással kapcsolatos meglátásaira hivatkozott publikációjában:

Az igaz az egész. Az egész azonban csak a fejlődése által kibontakozó lényeg. Az abszolútumról azt kell mondanunk, hogy lényegileg eredmény, hogy csak a végén az, ami valójában.

Kimondhatjuk? S tán nem tetszünk vakmerőnek, hogy az abszolút tudás nem lehet egy pezsgőtabletta (nem, nem hittük, hogy az lenne…), amely feloldódik az ember elméjében, és melynek következtében mindentudóvá válhatunk. Nem: ez egy folyamat, mely önmaga végtelenségébe réved és a beérés illúziójával csábít, serkent, ösztönöz a fáradhatatlan önfejlesztésre.

Hol lakozik az abszolút tudás, mi hordozza?

Szigeti Csaba egy írásában a következőket olvashatjuk: ha arra kérdezünk rá, hogy ki vagy mi az abszolút tudás hordozója, akkor a kérdésre a következő válaszok adhatók:

az abszolút tudás hordozója

  1. a történelem végén élő Bölcs, még pontosabban:
  2. e bölcs munkája, a Könyv, egészen pontosan:
  3. valami olyasmi, aminek viszonylag jól megfeleltethető az Internet jelensége.

Nem kevesebbre következtethetünk az előbb idézett sorokat elemezve, minthogy az internetet az abszolút tudás (potenciális) hordozójaként tüntette fel a szerző.

Androgün-Internet: NDR-NTR – nyelvpörgetés

Minden nyelv már önmagában egy csoda. Méltóságteljesen helytáll, ha bölcselkedni szeretnénk, ugyanakkor nem vonakodik akkor sem, ha nyelvjátékra invitáljuk, hiszen e cselekvési forma is tartogathat számunkra meglepetéseket. Azt mondják, hogy nyelvünk, a magyar nyelv alapját, fundamentumát, mondhatni csontvázát a mássalhangzók képezik, amelyre a magánhangzók harmonikusan épülnek rá. Lássuk, mi rejlik az androgün-internet mélyén, ha nyelvünk ezen szemüvegén át kémleljük?

András-Andrea névvel rendelkezhetne az androgün internet?

Vegyük az András férfinevet: amely férfinév közvetlenül az Andreaszból vétetett, és mely görög elemzés szerint férfiast jelent. Ha az András NDR mássalhangzóit helyezzük a nyelvpörgetés mikroszkópja alá, akkor észrevehetjük, hogy az internet NTR hangjai ugyancsak összecsengenek (mi több : a t éppenséggel a d váltópárja- aNDRás, iNTeRnet). Rendben, mondhatnánk, ám hol van itt a női princípium képviselője? Névileg meglapulhat az Andrea női névváltozatban. Az Andrea az András férfinév magyarul és több más nyelven is használatos női párja.A két név együttese, pedig tálcán nyújtja át számunkra az androgün kifejezést és egyúttal az internet-jelenség androgün mivoltát is magában hordozza.

Lépjünk tovább? Kylkhor…

Nem, nem fogunk elrugaszkodni a realitástól, hiszen ma már virtuális valóságról beszélünk, így a valóság csupán valóságokként szerepelhet. A tudományos-fantasztikus írások sokak számára többet jelentenek néhány óra fantázia-világban történő megmártózásnál, hiszen számos történet olyan eszmefuttatásokat, feltételezéseket épít be önmagába, melyek érdekesség-mivoltuknál nemesebb szándékkal láttak napvilágot. Itt van mindjárt Jerry és Henton története, akikről Stephen Weeter ír A Kylkhor című novellájában. Jerry író, aki mesteri tökéletességgel és precizitással képzeli el és jeleníti meg regénye főhősét, Hentont. A főhős azonban életre kel és teremtője életére tör. A történet záró jelenetében Jerry úgy szabadul meg Hentontól, hogy máglyahalálra ítéli frissen befejezett könyvét.

Mi köze ennek a történetnek az internethez?

Az internet e cikkben nem szándékszik magára ölteni Henton szerepét, sem misztikus-sötét térként ábrázoltatni, egyszerűen azt kívánja tükrözni ezáltal e cikk szerzője, hogy az internet világát oly aprólékos, pontos passzusokban rendezzük be, hogy az már kész belépni (vagy már belépett?) valóságunkba.

Tisztázzuk a Kylkhor mibenlétét: „A Kyilkhor saját szellemi energiánk szülötte. Mi adunk neki testet, érzelmeket, múltat… A Kyilkhor itt van körülöttünk és csak arra vár, hogy belépjen világunkba.” A Kylkhornak nevet adunk, élettel telítjük, tehát mi magunk teremtjük meg.

Gépember és/vagy embergép?

Sokak favorit filmje A kétszáz éves ember (Bicentennial Man) Robin Williams főszereplésében. Dióhéjban a filmről: végigkövethetjük azt az utat, illetve azt a metamorfózist, amelynek során egy háztartási gép, egy robot emberré válik. Ám a 2014-ben megjelent sikeres filmben, a Transzcendensben (Transcendence) a rendező azt a bizonyos másikfajta, másmilyen fejlődési irányt is elénk kívánta tárni. A filmben ugyanis a mesterségesintelligencia-kutatót alakító Johnny Depp megkísérel létrehozni egy saját öntudattal rendelkező gépet. Végül a szakértő önnön emlékeit táplálja be a gépbe és ő maga alakul át mesterséges intelligenciává, melynek hatására igen hasznos és csodaértékű dolgok véghezvitelének képességéhez jut, ugyanakkor félelmet is kelt.

Felkerül a válasz-igények listájára a viszonyulás kérdése is. Tudniillik a mód, ahogyan, amiként viszonyul(hat)unk az internethez. Hogyan tesszük, hogyan tehetjük, hogyan tehetnénk mindezt?

Szent? Csatlós? Szövetséges?

Mi ez a különös és izgalmas, rejtélyes és becses jelenség? Szent tér, mely újszerű vallásnak kínál helyet, melyben a középpontot, az axis mundit, a világtengelyt az ember-számítógép páros képezi?

Talán hűséges szolgaként, csatlósként fordítsuk felé orcánkat? Engedtessék meg egy pillanatra, hogy a nagyszerű Márai Sándor Füveskönyvében lejegyzett, a test megismeréséről szóló fejezetet átértelmezzem, csupán abból  a meggondolásból, hogy a megértéshez, s ezáltal legalább egy igazsághoz, közelebb juthassak.

meg kell ismerni az internet természetét is. De csak úgy, mint egy…szolga természetét. Jellemünk az úr, értelmünk parancsol; az internet csak szolga. Úgy is kell bánni vele, értelmesen és méltányosan, pártatlanul és szigorúan, mint egy szolgával, aki minden pillanatban hajlamos a hűtlenségre, a szökésre és a lázadásra. Meg kell ismernünk természetét, hajlamait, s amennyire lehet, egyeztetni kell a világgal, a lehetőségekkel, az élet örök ütemének áradásával (…) Mindent akar… minden örömet, mindenfajta kielégülést és folyamatosan akarja. Ilyenkor szigorral kell bánni vele (…) meg kell ismerni természetét és minőségét, titkos szükségleteit, s jóindulattal és tapasztalással megadni neki mindent, amire szüksége lehet, hogy elvégezze dolgát és ne zavarja jellemünket és értelmünket. De a jellem ne tűrjön semmiféle rabszolgalázadást.

Vagy tán bánjunk vele szövetségesként, együttműködésre készen? Nem adván lehetőséget közös ellenségünk, a tudatlanság, térhódításának?

Vendégposzt. Szerző: gybm

Előző rész: Beszélhetünk-e az internet neméről? – Az internet neme és az abszolút tudás, I. rész. 

Az internet az abszolút tudás hordozója. Mi teremtettük meg, mi hoztuk létre az internet digitális tudását oly aprólékosan és pontosan, hogy ennek birtokában már kész belépni, behatolni valóságunkba. Kulcsszavak Google kereséshez: internetes tartalom, digitális tartalom, abszolút tudás és internet, mesterséges intelligencia


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Az internet neme és az abszolút tudás, I. rész

Beszélhetünk-e az internet neméről?

az internet nemeAz internet-provinciában töltött idők folyamán néha felfigyelhettem olyan kifejezésekre, mint a Google bácsi, Internet professzor úr és hasonló megnevezések. Ennek következtében lebilincselőnek és izgalmasnak ígérkezve motoszkált bennem egy kérdés: lehet az internetnek neme?

Az internet páratlan és jellegzetes szféra. Jelen van, mégis megfoghatatlan, sokakat a hatalmába kerít, mondhatni „behálóz.” Ellenállhatatlan digitális birodalmában ezrek szívják magukba naponta azt a káprázatos kiberatmoszférát, amely néhány év alatt erőteljesen átformálta világunkat. Mintha párhuzamosan élne egymás mellett egy társadalmi individuumunk és egy digitális szelfünk.

A fent említett kérdés megválaszolásához először is azt kell szemügyre vennünk, hogy mi is az, ami élőnek mondható? Magatartásunk tükrözné ama nézetünket, mely szerint az internetet többnek tartjuk, mint valamely hétköznapi formátumot.

Élő internet?

Czuczor Gergely és Fogarasi János páratlan munkájában A magyar nyelv szótárában az élő szavunkhoz, többek között, a következő jelentéseket társították: Szélesebb ért. hatás, működés, erő, mozgás által lételének jeleit adja. Amit pedig az élő nyelv értelmezéséhez fűztek hozzá, ugyancsak sikerrel adaptálható az internet élő jelzővel való ellátásához is, nevezetesen: Élő (most) internet, melyet életben fenn lévő nép (internetnép?) használ, ill. tart életben.

Ám, amennyiben ez utóbbi fonalon lépdelünk tovább, úgy visszatántoríthatatlanul arcunkba ütközik egy újabb feltételezés légáramlata, mely szerint

az internethasználók kitartása, odaadása, lelkesedése, érdeklődése, tanulás-fejlődés iránti vágya, igénye tartja életben az internetet,

mint megannyi láthatatlan energiacsíkból kreált mérhetetlen lélegeztetőgép, vibráló, pulzáló huzalokkal ellátva. Ez esetben markáns látószögváltás állhat be a függőség kapcsán. Ki függ kitől? Az emberek az internettől, avagy fordítva?

Mégis milyen nemű?

A minőségeket szem előtt tartva, a női oldal képviseli a befogadó, elfogadó, passzív magatartást, illetve reprezentálja a privát miliőt, míg a férfi minőség az alkotó, adó, aktív és publikus jelzőket tudhatja magáénak. Az internet perspektívájából mindkét oldal jelenlétével szembesülhetünk, hiszen adatokat, dokumentumokat, kép- és hanganyagokat egyaránt tudunk fel-, ill. letölteni, ekként jelezhető az internetszféra befogadó-alkotó, ergo női-férfi minősége. Ugyanakkor internetpolgárokként választhatjuk a csendes szemlélődő hozzáállást, habitust magunknak, avagy élve a szabad véleményezés, eszmefuttatás esélyével, akár úgy is alakíthatjuk e területen történő megnyilvánulásainkat, hogy aktívan részt veszünk az online birodalom kiber-hétköznapjaiban. Ebben a rendkívüli térben építhetjük, ápolhatjuk rokoni-baráti kapcsolatainkat mérhetetlen földrajzi távolságokra fittyet hányva, illetve képviselhetünk olyan elveket is, amelyekkel nem befelé, hanem kifelé építkezünk, bontakozunk.

Androgün?

Tekintetbe véve az előbbi hipotézis-sorokat, talán azon vélekedésünkre is sort keríthetünk, melyben megállapítjuk, és feltételesen el is fogadjuk, az internet mindkét minőség elvárásainak való megfelelését, ezért egy lépéssel tovább merészkedünk és újabb kérdéssel állunk elő:

ha az internet magára öltötte mind a női, mind pedig a férfi minőség jellegzetes attribútumait, ismertetőjegyeit, úgy beszélhetünk-e egyáltalán e kettőt egyesítő, magasabb színvonalat képviselő androgün mibenlétéről?

Az androgün internet

Mi fán terem?

Az androgün görög eredetű szó, amelyben az androsz férfit, a güné pedig nőt jelent. A férfi és a női jelleg közti feszültség azonosságként oldódik föl a szellemben, nem válik szét.

Ebben az összeolvadásban, egységben törekvés születhet a tökéletesedésre. Az internet, amennyiben androgün-közegként definiálhatjuk, úgy feltétlenül magában hordozza a tudatos és folyamatos előrelépés óhaját: szellemi gyümölcsöket kíván, úm. szülni, a maga integrált, immár összeforrott státuszában.

Az internet-éra kezdetén az emberek önállóan szerzik meg tudásukat, mintegy hozományaként, foganataként az előbb tárgyalt összekapcsolódásnak. Az egyén kezébe van adva a tudásszerzés legújabb kincstárának kulcsa, amely párhuzamosan létezik, klasszikus társaival, a könyvtárakkal, intézményekkel együtt, hiszen egyazon kulcstartón számos kulcs elfér, és egyikük sem jobb, vagy rosszabb a másiknál, egyszerűen csak másmilyen ajtókat nyithatunk ki velük, általuk. A szubjektív, szuverén tanulás kora, az egyén, az individuum tudatos, önálló információ-szelektáló, -feldolgozó, koncentráló és problémamegoldó képességétől, illetve kreativitásától, kitartásától, önnön mércéjétől válhat függővé.

Ám itt az első buktató, mely élesre feszíti a huzalt a továbbhaladni vágyó lábai előtt, kezében lógatva egy vezérelvet, mely kimondja, (követeli?), hogy az igazság, adatok, információk mindenkori ellenőrzése ne kerülje el a figyelmünket. Az önképzés korszakában, félő, hogy ingoványos talajra kerülhet minden egyes adat leellenőrzésének véghezvitele, és talán ezzel egyetemben az abszolút tudás elérése is.

Avagy éppen ellenkezőleg: abból az egyszerű tényből kifolyólag, hogy mindenkinek személyre szabott céljai, tervei és kvalitásai vannak, úgy az egyének szűrőrendszere is temérdek. Az abszolút tudásról pedig sokan álmodoznak, mások viszont már a gondolat abszurditásától úgy érzik, a startvonalnál kicsorbul fejszéjük, oly kemény a fa, melybe bele szeretnének vágni. Szerencsére, jó néhány pozitív gondolatokkal felvértezett gondolkodó kész elénk tárni néhány frappáns és bravúros elméletet.

Vendégposzt. Szerző: gybm

Folytatás: Abszolút tudás és internet korreláció – Az internet neme és az abszolút tudás, II. rész


Milyen nemű az internet?

A világháló nemét firtatva arra a következtetésre jutunk, hogy a megszemélyesített internet magára öltötte mind a női, mind a férfi princípium főbb attribútumait, ezért beszélhetünk e kettőt egyesítő, magasabb minőségű androgün mibenlétről. Kulcsszavak Google kereséshez: antropomorf internet, abszolút tudás, nő, női princípium, férfi attribútum, gépi  tanulás, digitális tartalom, online tudás, virtuális valóság, élő hipertext


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Gépi tanulás, mesterséges intelligencia

Mi a gépi tanulás? Mi a mesterséges intelligencia?

…avagy Miért tikkel a Google?

gépi tanulás - googleEgymással összefüggő két fogalomról van szó: a gépi tanulás voltaképp a mesterséges intelligencia tudományának egyik ágazata, amely tanulni képes rendszerekkel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a gépi tanulásra kifejlesztett programok a működésük során szerzett tapasztalatokból tudást nyernek, szereznek, generálnak, szintetizálnak további működésük számára. A gépi tanulás mint folyamat azt jelenti, hogy

az erre alkalmassá tett rendszer példaadatok és minták alapján önvezérelt módon (esetleg bizonyos emberi segítséggel) törvényszerűségeket, szabályokat, trendeket, előfordulási és bekövetkezési mintákat ismer fel és határoz meg, majd ezeket – új adatokkal találkozva – összehasonlításra, értékelésre, elemzésre használja és ennek megfelelőn reagál, hoz döntést.

A mesterséges intelligenciával rendelkező rendszer tehát nem csupán felismeri, megtanulja és elraktározza a mintákat, hanem képes ezek alapján olyan általánosításokra, amelyek birtokában aztán működése során (a tanulási szakasz lezárása után) a következő ismeretlen adatokkal találkozva a korábban felismert törvényszerűségeket alkalmazva választhatja meg reakcióit és hozhat döntéseket.

mesterséges intelligencia - google algoritmusNapjainkban a számítógép-tudomány már túllépett az előre beprogramozott, pusztán végrehajtás jellegű működések alkalmazásán, a fejlettebb szoftverek már a mesterséges intelligencia kategóriájába tartoznak, azaz intelligens módon viselkednek, így például önállóan reagálnak a környezeti feltételek változására és a gépi tanulás révén képesek saját működésüket is egyre komplexebbé és flexibilisebbé tenni. A mesterséges intelligencia – ahogy a magyar Wikipédia fogalmaz – elláthat bonyolult szabályozási feladatokat, képes a tervezésre és ütemezésre, rendelkezik a diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, egyre kisebb hibaszázalékkal végzi a kézírás-, a beszéd- és az arcfelismerést.

A Google a műszaki progresszió letéteményeseként évek óta elkötelezett számos technológia fejlesztésben, így a gépi intelligencián alapuló innovációban is elöl jár. Legismertebb e területen talán a vezető nélküli,  önállóan közlekedő Google-autó, amelyet a sofőr-szoftver egy profi gépkocsivezetőnél is biztonságosabban vezet.

Bár a magyar webtartalmakban szinte mindenki ennek segítségével keresgél, mégis kevésbé ismert tény, hogy a Google keresőmotorja ma már szintén mesterséges intelligenciaként működik és a gépi tanulás révén egyre jobban érti a feltett kérdéseket, továbbá egyre adekvátabb, relevánsabb találatokat kínál a begépelt kulcsszavakra.

Ez általánosságban biztosan igaz, ám a keresőoptimalizálással foglalkozó szakember ezt nem mindig tapasztalja így.  A Google keresőalgoritmusának a működésében az egyre javuló, értelmező tartalomfelismerés mellett megjelent bizonyos esetlegesség is. Ez például a kurrens kulcsszavakra indított keresések eredményeiben, a találati listákon megmutatkozó fluktuációban ismerhető fel. Míg egyes weboldalak eléggé stabilan képesek megtartani pozícióikat, más honlapok egyik napról a másikra vagy akár egyetlen napon belül meglepően nagyot ugranak előre vagy hátra – és aztán vissza. Azt gondolnánk, ha egyik nap az intelligens algoritmus eldöntötte, hogy egy bizonyos weboldal a laptop vagy a keresőmarketing szóval mondjuk a kilencedik helyen szerepelhet, akkor semmi sem indokolja, hogy másnap már, példának okáért, a 31-diken találjuk. Sem az adott website, sem a konkurens oldalak nem változhattak annyit néhány óra leforgása alatt, hogy ekkora legyen a változás a besorolásban. Aztán a reggel mért pozíció estére mondjuk a 24. helyre módosul, de másnap már a 17. helyen találjuk oldalunkat. A következő napon 29., aztán 10., aztán meg 34, majd újra 9. De még ennél nagyobb léptékű mozgások is előfordulnak.

A lassú előrekúszást vagy lemorzsolódást jól ismerjük: ilyenkor néhány nap alatt 1-2 pozíciónyi változás történik, és a trend általában beáll: ha egy weboldal Google-helyezése nem stabil, akkor általában kisebb ingadozásokkal hetekig ugyanabba az irányba mozdul: vagy főleg javul, vagy főleg romlik. És ez érthető is, megvannak a honlap-optimalizálásban és a linképítés területén végzett munkában szerzett tapasztalatok ahhoz, hogy nagyjából tudható lehessen, mi okozza az egyirányú kis elmozdulásokat. Vannak továbbá egyszeri nagy előre- vagy hátralépések: nagyon feljön vagy nagyot zuhan a szájt (ennek is megvan az oka, pl. újraindexálás, büntetés vagy épp a korábbi büntetés feloldása, algoritmusfrissítés), de aztán nagyjából ott is marad, ahová átsorolt.

Hosszú évek gyakorlatában tapasztaltuk, okait is tudjuk, tehát normálisnak tekintjük mint a lassú, folyamatos araszolást, mind az egyszeri nagyobb ugrásokat.

No de mi okozza az állandó jellegű, nagy léptékű le-fel liftezést?

Hajlamos vagyok azt hinni, hogy szoftverhiba. Pontosabban: egy önállóan kialakult viselkedési defektus. Ugyanis ha létezik mesterséges intelligencia – márpedig létezik -, akkor az ilyen bonyolult működésű komplex rendszerben törvényszerűen felléphetnek ugyanazok a rendellenességek, mint az emberi elmében. Semmi okunk kételkedni abban, hogy megfelelő fejlettségi szintre jutva a számítógépes intelligencia elméje is elborulhat.

Skizofrén laptopot ugyan még senki sem látott, de a Google roppant tudású algoritmusa olykor mutathat viselkedészavarokat, lehetnek kényszeres cselekvései, mániái, téveszméi. Reméljük, mondjuk agorafóbiája vagy más kognitív viselkedészavara nem alakul ki, de ha még pánikbetegséget nem is produkál, úgy tűnik, tikkelni már képes: kényszeresen újra és újra meg-megrándítja a helyezési listáját.


gépi intelligencia - tanuló algoritmus

(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Tartalommarketing a keresőoptimalizálásban

A tartalommarketing speciális alkalmazása

tartalom marketing - google első

Tartalmi összefüggések, kontextus

Hogy a Google-szempontú keresőoptimalizálás gyökeresen átalakult az utóbbi években, azt senki nem vitatja. A változást leginkább az váltotta ki úgy 2011-12-től kezdődően, hogy a Googlekereső új feltételeket kezdett szabni és a SEO (a keresőoptimalizálás) korábbi eljárásai fokozatosan nemcsak használhatatlanná váltak, hanem alkalmazásuk szankciókat is vont maga után: a tilalmassá vált módszerekkel előbbre juttatott weboldalakra büntetést szabtak a fokozatosan bevezetett új és újabb büntető algoritmusok. Előbb a Panda, majd a Google Pingvin Algoritmus rendezte át alaposan a találati eredményoldalakat (SERP), előbbi a hitvány tartalmat, utóbbi a manipulatív céllal épített linkhálózatokat derítette fel.

A sok kirívóan súlyos büntetés, akár a találati listákról való teljes kitiltás évekig mégsem riasztotta el sem a honlaptulajdonosokat, sem a SEO-szakembereket attól, hogy vállalják a tiltott módszerekkel való honlapoptimalizálást.

Erre meg is volt a jó okuk. A súlyos szankciók száma ugyanis nem múlta felül azoknak az eseteknek a számát, amikor a tilalmas módszerek mégis látványos eredményt hoztak – akár igen tartósan is. Az ellenpéldák mellett sokan a kiskapukat is megtalálták, igaz ugyan, hogy nem megengedett módszereket alkalmaztak, de ezt ügyesen álcázták, elkenték, vagy csak megtanulták, miből mit, mennyit lehet használni ahhoz, hogy a büntetőalgoritmusok gyanúját ne ébresszék fel.

Tartalommal a jobb Google helyezésekért

google első helyAz elkerülő, álcázó hadműveletek finomodása, egyre okosabb használata végül oda vezetett, hogy a SEO-szakik azon kapták magukat, hogy

1) az on-site munkában egyre nagyobb számban és egyre jobb minőségű tartalmat igyekeznek elhelyezni az optimalizált oldalakon, a technikai megfeleltetéseken túl leginkább magával a szöveges tartalommal operálnak, egy-egy kulcsszavas előfordulás számára gazdag, informatív, egyedi tartalmi környezetet teremtenek;

2) az off-site munkában egy-egy backlink kedvéért egyre nagyobb tiszteletkört tesznek, egyre többet dolgoznak a megfelelő szövegkörnyezet és a kapcsolódó tartalmi háttér  kialakításán, egyre több honlapszöveget, blogposztot írnak, egyre több és nívósabb külső háttéranyagot publikálnak a siker érdekében.

Kezdetben ugyan a szakemberek inkább csak becsomagolták a kulcsszavakat (az anyaoldalon) és a linkeket (a külső szájtokon) valami kevéske kontextusba,  később már szabályos szövegkatedrálisokat építettek egy-egy szerény, oltárkőnyi kulcsszó vagy link kedvéért. Észre sem vették, hogy tartalomgyárosok és kreatív szövegírók lettek, egyre-másra hoztak létre jobb és jobb leírásokat, új szájtokat, blogokat készítettek, és ontották a kulcsszavas szövegeket. Merthogy ez látszott az egyetlen megfelelő módszernek ahhoz, hogy a kulcsszóelhelyezés és a linkszaporodás természetesnek látsszék és a weblap első oldalra, netén első helyre soroltassék a Google részéről.

Ezzel létrejött a SEO-célú speciális tartalommarketing tevékenység.

Míg a kereskedelmi-üzleti marketingben a content marketing célja az, hogy értékes tartalmak közlésével siessen a vásárlói igények elébe és ezzel segítse elő a termékértékesítést, addig

a keresőoptimalizálásban a tartalommarketing eljárások célja az, hogy a Google elvárásai elébe sietve teremtsenek érvényesítő  kontextust és releváns tartalmi hátteret a szövegbe helyezett kulcsszó és/vagy link számára.

A helyezésjavítás ilyetén módon való gyakorlása idő- és munkaigényes feladat, kreatív és innovatív hozzáállást követel a szakembertől. A támogatott weboldal sikere pedig azt mutatja, mennyire volt eredményes a tartalommarketing munka.

Tartalommarketing és helyezésjavítás a keresőoptimalizálásban

Összefoglalva: a több munkafázisból álló komplex keresőoptimalizálásban alkalmazott tartalommarketing eljárásokra azért van szükség, hogy a SEO-szakember ezzel a módszerrel a Google elvárásai szerinti relevanciát biztosítson az optimalizált honlap kulcsszavai és a bejövő külső linkek (backlinks) számára, és így valósuljon meg az organikus helyezések javulása és minden honlaptulajdonos álma, az első helyre kerülés.


(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Fapados SEO

seo szakértő fapados módszerekkel?

Fapados SEO: elégtelen optimalizálás

Nehéz tanácsot adni annak a honlaptulajdonosnak, aki maga eszkábálta össze a weboldalát és nagyon büszke az eredményre. Hiszen az, amit létrehozott, épp olyan, amilyennek ő szerette volna. A honlap szerinte szép (erről kár is lenne vitatkozni, ízlések a pofonok…), minden ott van rajta, ahol és ahogy kell. A tulaj egyenesen szerelmes a fantázianévbe, amit adott oldalának, világos, hogy domaint is ennek megfelelőt választott. Annak máris nagyon örül, hogy ugyanezzel a fantázianévvel máris az ő honlapja az első a találati listán, ami nem csoda, tekintve hogy egyetlen más weblap sem szerepel ilyen névvel, mi több, ez a fantáziaszó csakis az ő oldalán szerepel.

Mivel azonban ez sajnos egyelőre nem egy világhírű márkanév, ezért rajta kívül élő ember nem keres rá, így lassan rájött, hogy a szerelme tárgyát képező fantázianév helyett inkább a szolgáltatás / termék közkeletű, mondhatni triviális nevével kellene pozíciót szereznie – ezekkel a szavakkal azonban még az első 100-ban sem szerepel weblapja. Vajon miért?

himzett-menyasszonyi-partaA tanácsot adó Google-SEO szakember egy pszichológus türelmével igyekszik elmagyarázni, hogyan működik a világkereső, mit vesz figyelembe akkor, amikor a kulcsszavas keresésre találati oldalakat rangsorol. Itt van máris elsőnek az oldal neve. Kétségtelenül gyönyörű szó a pártafirka, de mivel ezt őrajta kívül senki más nem ismeri, mégis inkább mondjuk “hímzett menyasszonyi ruházat” lenne a megfelelőbb cím. A banális, triviális megnevezés hallatán arca eltorzul. Akkor sem hímzett, hanem varrottas, nem menyasszony, ha mátka, nem ruházat, hanem párta. “Varrottas mátkapárta” – születik a kompromisszum. Na majd erre rácuppannak a házasulandók.

És innen már nem lehet szakmai mederbe terelni a munkát. Fapados optimalizálás következik: ezt-azt azért sikerül rendesen megseózni, kap a weblap tisztességes descriptiont, abban végre ott lehetnek azok a triviális kifejezések (de csak azért, mert nem látszik a honlapon), készül rendes sitemap.xml és robot.txt, kerülnek a szövegbe h1 és h2 headline, valamit strong  és italic kiemelések, kapnak a képek alt és title taget, a szövegmennyiség is elegendő, szépek az aloldali url-ek – épp csak a kulcsszavas relevancia az, ami teljesíthetetlen marad. Keresőbarát lett a weboldal. Hát voltaképp igen. Csak éppen a SEÓja fapados. Utazni is lehet remekül fapados járattal, csak megszeretni nehéz. A Google vidáman feltérképezi az így optimalizált oldalt, indexálja, betározza – és kellemes szendergésre ítéli az adatbázis eldugottabb zugában. Ha netántán valaki az életben varrottas mátkapártát fogna keresni, bizton első találatként dobja az élre.


A SEO-szakember hiába ad jó tanácsot az oldal elnevezését és kulcsszavait illetően, ha a honlap tulajdonosa olyan címhez és olyan kulcsszavakhoz ragaszkodik, amelyekre senki sem keres rá.  A kulcsszavas relevancia hiánya miatt az ilyen weblap nem számíthat organikus forgalomra. Honlap keresőoptimalizálás, tartalomoptimalizálás, keresőbarát weboldal, releváns tartalom, fapados seo-tanácsadás skype-on, keresési kulcsszavak


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

A kulcsszavas relevancia

relevans-kulcsszo

A kulcsszavak kérdése a keresőoptimalizálás első számú problémakörét képezi – állítja minden SEO-szakember. Létezik ugyan általános optimalizálás, amikor a weboldalt keresőbaráttá, a Google-robotok számára jól feltérképezhetővé és értelmezhetővé tesszük, ám az optimalizáció egy pontján a munka nem az általános elvárásokra irányul, hanem speciálisan a kulcsszavakra fókuszálva zajlik, mint ahogy a keresőben sem “csak úgy” szeretnénk weblapunkat az első helyen, első oldalon látni, hanem pontosan tudjuk, mely kifejezésekre rákeresőket tekintjük potenciális látogatónknak webhelyünkön. Így hát minden alkalommal, amikor valamilyen SEO-fogalomról beszélünk, akkor a keswords fogalma kimondatlanul is ott lebeg szavaink mögött. Releváns tartalom – mondjuk például, de oda értjük, hogy a relevanciát valamely kulcsszóra nézve gondoljuk.

Nem kell ahhoz szakembernek lenni, hogy felismerjük: a honlaptartalom optimalizálásában a relevancia és a kulcsszavak viszonya kétirányú játék.

Az egyik megközelítés az lehet, hogy van egy kész honlaptartalmunk, és igyekszünk megállapítani, erre a tartalomra nézve mely kulcsszavak számítanak relevánsnak. Ezeket megállapítva szerepeltetjük őket a weblap különböző információs celláiban, például a meta-tagekben, képszövegben, továbbá meglévő előfordulásaikat az oldalon kiemeljük (például tipográfiailag vagy címbe emelve). A relevánsnak gondolt kulcsszavak szerepét ezzel még hangsúlyosabbá tesszük – így optimalizáljuk a webtartalmat.

A másik megközelítésben előre meghatározzuk a számunkra fontos kulcsszavakat, és a weboldalt eleve úgy töltjük meg szöveggel, képekkel, úgy alakítjuk a címeket, úgy végezzük el a láthatatlan beállításokat, hogy az adott kulcsszavakra nézve releváns tartalmat kapjunk.

Ebben a kölcsönös összefüggésben a releváns kulcsszavak a tartalom függvényei, a releváns tartalom viszont a kulcsszavak függvénye.

Mivel ez a kétirányúság létezik, a honlapfejlesztés is akkor lehet a legsikeresebb, ha nem nem preferáljuk sem az egyik, sem a másik megközelítést. Vagyis nem lesz könnyű dolgunk a kulcsszavakkal, ha a honlaptartalom létrehozásakor még nem döntjük el, melyek is lesznek azok, vagy ha mégis, a szövegformálásban, képválogatásban, linkek elhelyezésekor stb. nagyjából figyelmen kívül hagyjuk őket. Ha így teszünk, előfordulhat, hogy az utólag megállapított, a tartalomra nézve releváns kulcsszavak nem azok lesznek, mint amelyek eredetileg elképzeléseinkben szerepeltek. És ellenkezőleg: ha a keresőszavakat előre kiválasztjuk és a weblap építésekor mereven ragaszkodunk a használatukat előíró SEO-szabályokhoz, akkor ugyan a honlap releváns lesz szavainra nézve, de előfordulhat, hogy nem arról szól, mint amiről eredetileg szerettük volna, hogy szóljon, esetleg se füle se farka a szövegnek, szétesik a tartalma, mert nem az értelemre, logikára, stílusra figyeltünk, hanem arra, hogy naakkormost-eztakulcsszót-ebbeamondatba belefoglalom.

Éppen ezért helyes a tartalomépítésnél emlékezetben tartani a kulcskifejezéseket, de a webszöveg írásánál, hivatkozások használatánál, tábázatok, felsorolások készítésénél mégis a téma logikus és szemléletes kifejtése legyen a célunk, ne pedig a kulcsszavas relevanciára való törekvés.

Ha ez utóbbi nem megfelelő, utólag sokat javíthatunk az esetleges hiányosságokon, rossz arányokon. Semmi akadálya annak például, hogy a szöveg alatt összefoglalót helyezzünk el vagy megjegyzéseket fűzzünk hozzá, esetleg kitérőket tegyünk. Az ilyen kiegészítésekben pótolhatjuk a kulcsszavas reprezentáció hiányzó elemeit.

Hogy ez sok pluszmunkát jelent. Igaz. De hát ki mondta, hogy a kulcsszavas relevancia és a tartalmi relevancia összehangolása nem követel szakértelmet, tapasztalatot, tudást szakértői jártasságot a SEO rejtelmeiben?


(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Weboldal optimalizálás

Keresőbarát weboldal – tartalmi optimalizálás

keresőbarát weboldal optimalizálás

Weboldal optimalizálás: keresőbarát forma, releváns tartalom – top10 helyezés

Ahhoz, hogy egy honlap számára a Google top10 helyezés reális legyen, számos keresőfeltételnek kell megfeleltetni. Ezek egy része inkább formai kritérium, más része inkább tartalmi elvárás, de a legtöbb esetben ezek olyan szempontok, amelyeknek technikai és tartalmi jegyek egyidejű figyelembevételével szükséges eleget tenni. Nézzük át a fontosabbakat.

Formai és tartalmi Google-elvárás: a weboldal keresőbarát legyen

A Googlekereső szempontjából keresőbarátnak akkor nevezhetünk egy webhelyet, ha 1) látható és rejtett tartalma egyaránt feltérképezhető és értelmezhető a keresőrobotok számára; 2) a honlap attribútumai megfelelnek a Google-támasztotta elvárásoknak. Az első pont talán magyarázat nélkül is érthető, a második pont esetében azonban érdemes részletezni: melyek egy webhely attribútumai és mifélék a velük szembeni elvárások. Vegyünk sorra tehát néhány pontot.

Domain-név, URL-cím

Minden website rendelkezik saját internetes elérhetőséggel: a főoldalt általában a domain vagy egy aldomain alá sorolják be, a belső oldalak pedig ennek kiterjesztései. A jelen webrendszer egésze például az elsohely.net alá tartozik, az ide sorolt blog főoldala pedig a google.elsohely.net aldomain címen érhető el. Az a bejegyzés, amelynek szövegét a kedves olvasó most böngészi, a google.elsohely.net/weboldal-optimalizalas/ URL-cím alatt nyílik meg. A címek vizsgálata során talán a laikus számára is feltűnik, hogy ezek értelmezhető, kiolvasható internetcímek és igen szoros összefüggésben állnak az alattuk elhelyezett tartalommal. Ha a most megnyitott oldal nem az adott, hanem mondjuk a google.elsohely.net/archive_132/ cím alatt lenne található, joggal süthetnénk rá, hogy nem keresőbarát, lévén a kiterjesztése semmilyen információt nem tartalmaz a cikk tartalmát illetően (csupán azt közli, hányadik tétel az archívumban). De lehetne a helyzet ennél is rosszabb, ha a főportál a plamputty.net domain alatt lenne, a blog aldomainja pedig mondjuk tropci.plamputty.net lenne.

A domain megválasztása egy-egy honlap számára igen kényes kérdés, mérlegelni kell, hogy mondjuk egy fantázianevet választunk-e, netán cégünk nevét visszük bele – avagy igyekszünk olyan domaint regisztrálni, amely “beszédes”, és önmagában is elárul valamit az alá elhelyezett tartalomról. Hasonlóan fontos, hogy információkat tartalmazzanak az egyes belső oldalak elérési címei: éppen az olyanokat nevezzük keresőbarátnak, amelyek néhány értelmezhető szóval, szóelemmel rámutatnak az oldal tartalmára. Ha témánk a honlapoptimalizálás, akkor értelemszerűen a legjobb a /honlapoptimalizalas/ elemmel végződő URL.

Leírás és kulcsszavak

Minden honlap fejléckódjában (<head>) megadható a weboldal két fontos attrubútuma: a leírás és a kulcsszólista.

A description meta-tag megadása alapkövetelmény: itt maximum 160 karakterben adhatjuk meg az oldalunk leírását: ez lényegében egy-két mondatos tartalmi kivonat. A weboldal optimalizálás szempontjából elengedhetetlenül szükséges, hogy minden weblapnak saját, egyedileg megfogalmazott leírása legyen (ez a szöveg jelenik a Google-keresőben snippetként a linktalálat alatt), a speciális elvárás az, hogy ebben szerepeljenek azok a legfontosabb kulcsszavak, amelyekkel jó találati pozíciót szeretnénk elérni.

A keywords meta-tag fontosságát sokan kétségbe vonják, nem alaptalanul. Nem szolgálja a keresőbarát jelleg kialakítását, ha ezt az információcellát telezsúfoljuk kulcsszavakkal, esetleg olyanokat is használva, amelyek nem is szerepelnek az oldalon. Ám ha okosan válogatva elhelyezzük itt azt a 7-10 szót, amelyek összességében a honlaptartalomra jellemző kulcsszófelhőt alkotnak, akkor ez mégis segíti a keresőrobotok tájékozódását és, ha csekély mértékben is, de hozzájárulhat annak esélyéhez, hogy webegységünkkel TOP helyezést szerezzünk.

Title – az oldal neve (címe)

Az általános formai alapkövetelmény az, hogy minden weblap saját névvel rendelkezzen (amatőr honlapkészítők olykor elfelejtik a title meta tag elhelyezését a fejlécben, de az sem ritka, hogy minden oldalnak ugyanaz a neve). Ennél továbbmenően a tartalmi elvárás az, hogy az egyes weboldalak nevének meg kell ragadniuk a honlap tartalmát, lényegét. Típushiba, hogy a főoldal neve Főoldal vagy Címlap vagy Home – nyilvánvaló, hogy ezek semmit sem árulnak el tartalmukról. Ugyancsak nem közölnek információt a belső oldalak nevei, ha azok pl. Cikk1, Cikk2 vagy Page2, Page, Page3 formában követik egymást. Keresőbarátnak tehát akkor számít egy weblap, ha van egyedi, sajtát title-tagja és ez néhány szóban (és 60-nél nem több karakterben) megragadja, megnevezi azt, amiről a honlap szól. Az irodalomban, az újságírásban gyakoriak az olyan címek, amelyek a figyelemfelkeltés céljából valamelyest elrugaszkodnak a szövegtartalomtól. Az még gyakoribb, hogy olyan szóval, olyan kifejezésekkel ragadják meg a lényeget, amely az írásban nem is szerepel. A Félelem és rettegés cím alatt közzétehető olyan írás, amelyben ez a két szó egyáltalán nem szerepel – mégis megragadja egy rémtörténet lényegét. Nos, a keresőoptimalizálásban ez másként van: a Title tag tartalmának közvetlenül (nem fogalmi áttételek révén) kell megneveznie azt, amiről a website szól. Ha nem teszi ezt, akkor a cím rontja a honlap keresőbarát jellegét. Ugyanez vonatkozik a címsorokra:

H1, H2, H3 headline – címsorok

Az általános formai elvárás itt is csak annyi, hogy a honlapon legyenek címek, és az oldal felépítése legyen hierarchikusan tagolt. Keresőbarát tartalomalakításról akkor beszélhetünk, ha a címek tartalmilag a Title taghez hasonló szerepet töltenek be: a H1 főcím az oldal egészének tartalmára vonatkozik, a H2, H3 stb. alcímek pedig az alájuk sorolt szöveggel, képpel vagy más elemmel kapcsolatban nyújtanak információt. S ha már képekről szóltunk…

A grafikus elemek, képek attribútumai

A Google szoftverek egyre intelligensebbek, a képeken látható objektumokat azonban még mindig nem képesek megfelelően értelmezni, így közvetlenül azt, hogy “mi van a képen” nem képesek értékelni, így a honlapok keresőtalálati sorrendjének kialakításában a kép tényleges látványa egyelőre nem játszik szerepet. Ám a keresőalgoritmussal mégis közölhetjük, hogy mi képezi a weboldalunkon elhelyezett grafikus objektum, fotó, grafikon stb. tárgyát. Az első beszédes információhely a képfájl neve. Egy sötét szőrű kandúrt a Google nem ismer fel, de ha az oldalba tett fájl neve fekete-macska.jpg – akkor ebből már következtethet. Vannak azonban további lehetőségeink: a képhez alt és title tegeket rendelhetünk, továbbá feliratot tehetünk alá-fölé. Az alt tag megléte technikai alapkövetelmény, jól megválasztott tartalmával pedig keresőbarátabbá tehetjük weblapunkat, a boborékszöveg (title tag) és a felirat (caption) megadásával további kiegészítő infókkal egészíthetjük ki oldalunkat.

Belső linkek, kimenő linkek

A keresőrobotok leolvassák és követik a weblapunkon elhelyezett hivatkozásokat. Ezek szolgálhatják azt a célt, hogy egy adott oldalon lejjebb-feljebb ugorjunk – ezek az oldalon belüli navigáció horgonylinkei, lehetővé tehetik, hogy megnyissuk a belső oldalakat, illetve mutathatnak külső, idegen szájtokra.

A linkeknek is van két fontos attribútuma: ez maga a linkszöveg (anchor text) és a buborékszöveg (title tag tartalma). Aligha kell magyarázni, hogy ezek gondos megválasztása is segítheti a keresőbarát jelleg kialakítását. A “tovább >>”, “részletesebben, “Olvasd el ezt is”, “Kapcsolódó témák” szövegű linkek weboldal optimalizálás szempontjából ugyan nem károsak, de nem is hasznosak. Ha lapunk például a keresőmarketinggel foglalkozik, akkor a keresőbarát link valahogy így festhet: A keresőmarketing szakember weboldala. A megfelelő szöveg kialakításán túl: ha a hivatkozott webhely az adott témában releváns tartalmú és hiteles forrásnak tekinthető, akkor ezzel a hivatkozással saját weblapunk relevanciáját is növelhetjük.

Tipográfiai kiemelések, felsorolások, táblázatok

Jobban informálhatók a weboldal tartalmát illetően a keresőszoftverek, ha különböző kiemelésekkel tesszük hangsúlyossá a legfontosabb fogalmakat, állításokat. Hasznos, ha alkalmazzuk a félkövér (strong, bold)  és dőlt (italic) szövegkiemelést – természetesen csak módjával és csak a valóban kiemelésre érdemes szövegrészeknél. Nem árt, ha felsorolásban szerepeltetünk fontos kifejezéseket, mondjuk megemlítve, hogy a keresőmarketing legfontosabb elemei:

  • a keresőoptimalizálás, ezen belül
    • a weboldal optimalizálás
    • a linképítés
  • a közösségi marketing, a reklám, a pr

Vagy tovább részletezzük, hogy melyek a weboldal optimalizálás legfontosabb elemei:

  1. a feltérképezhetőség biztosítása
  2. a weboldal gyors betöltődése
  3. a szöveges tartalom optimalizálsa
  4. a releváns tartalom kialakítása

Ugyancsak hasznos lehet, ha fontos adatokat, összefüggéseket táblázatba foglalunk, a keresőalgoritmusok ezt úgy értékelik, hogy behatóan, részletesen foglalkozunk az adott témával. A táblázat is alkalmas arra, hogy az oldal tárgyához kapcsolódó kulcsszavakat a táblázat címsorában, feliratában vagy leírásában (caption, summary) szerepeltessük.

Kölcsönös megfeleltetés – relevancia

Elengedhetetlenül fontos, hogy a honlap legfontosabb elemei egymást kiegészítve, egymásnak megfeleltetve szerves egészet alkossanak és kölcsönös relevanciában álljanak egymással. A következő bejegyzésnek valószínűleg ez lesz a témája.


honlaptartalomoptimalizalas

Keresőbarát weboldal – tartalomoptimalizálás

A weboldal optimalizálás alapjai

Keresőbarát weboldal – a honlaptartalom optimalizálása. Releváns tartalmú keresőbarát honlap kialakítása a Google technikai és tartalmi feltételei szerint – alapelvárások, speciális követelmények. Tartalomoptimalizálás, domain, keresőbarát url optimalizálás, description és title meta tag, honlaptartalom optimalizálás kreatív módszerekkel 


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Google első oldal – Top10

Hogyan lehet a Google első oldalára kerülni?

Egy turista megkérdez egy járókelőt Budapesten: “Mondja kérem, hogy jutok a Zeneakadémiára?” Kis gondolkozás után: “Sok-sok gyakorlással”.

Valahogy így van a Google első oldalára kerüléssel is: hiába várnánk a SEO-szakembertől, hogy megmondja, melyik villamosra kell felszállni, melyik rövid út vezet célba, hogyan lehet gyorsan és biztosan egy honlappal az első találati oldalra kerülni – mert aki valamelyest ismeri a nagy keresőprogram működését, az igazából csak a leghosszabb útját-módját ismeri a célba jutásnak: a sok-sok gyakorlást, vagyis a kitartató keresőoptimalizáló munkát. Maga a Google szempontú keresőoptimalizálás több munkafázisból áll, ezek mind külön külön is komplex eljáráscsoportokat képeznek és csak összehangolt elvégzésük jár jó eredménnyel, amely végső soron a honlap kulcsszavas helyezéseinek a javulásával jár. Nincs, nem létezik tuti tipp, nincsenek titkos fogások, nagy fortélyok és trükkök – csupán a szakszerű, kitartó munka létezik, amelynek elvégzéséhez egyre több kreativitás, egyre több szakmai tudás és kitartás szükséges.

Nézzük meg azonban közelebbről az említett munkafázisokat: mit is kell elvégezni, mit kell elérni ahhoz, hogy egy weboldal esélyes legyen a top10 helyezések megszerzésére.

google-elso-oldal

Google Top10 helyezés megszerzése optimalizálással

Hogyan: Top10 helyezés a Google keresőben

Ha mindössze két gyűjtőfogalomba sűrítjük a teendők sokaságát, akkor a következő tevékenységi folyamatokban kell gondolkoznunk:

  1. A honlap formai és tartalmi optimalizálása
  2. A támogató-hivatkozó webkörnyezet felépítése

Leegyszerűsítve az első szakaszt honlapoptimalizálásnak, a másodikat linképítésnek nevezik, de ez már olyan mértékű jelentéssűrítés, hogy a puszta megnevezésükből nem igazán lehet tartalmukra következtetni – én éppen azért használtam részletezőbb, körülíró megnevezéseket – amelyeket most tovább szálazok.

A weboldal a) formai és b) tartalmi optimalizálása

 azoknak az eljárásoknak az összességét jelenti, amelyek célja egyfelől az általános keresőfeltételeknek való mind teljesebb megfeleltetés, vagyis annak elérése, hogy a) honlapunk keresőbarát legyen, másfelől annak elérése, hogy a honlaptartalom a saját témáját illetően a Google számára b) magas relevanciát mutasson. Az első kívánalommal kocsolatban itt tudható meg több: Milyen a keresőbarát weboldal?, a  tematikus relevancia mibenlétével pedig ebben a cikkben foglalkozom: Releváns tartalmú honlap, releváns szövegkörnyezet.

A támogató-hivatkozó webkörnyezet felépítése

voltaképp azt jelenti, hogy változatos külső webhelyeken megjelenített különböző jellegű hivatkozások révén a keresőrobotok figyelmét egyfelől rátereljük a cololdalra, ezzel növelve annak internetes autoritását, másfelől a szöveges linkeket elemző Google-algoritmusok számára azt igyekszünk bizonyítani, hogy az adott webhely bizonyos témákban (bizonyos kulcsszavakra nézve) érdeklődésre számot tartó fontos tudnivalókat, információkat tartalmaz. Nyilvánvaló, hogy minél több értékes oldal hivatkozik az optimalizálásunk alá vont honlapra, az valószínűleg annál értékesebb, mint ahogy azt sem nehéz belátni, hogy a céloldalunk éppen abban a témában illetékes, amely témák megjelennek a hivatkozó külső oldalakon. Nagyon egyszerű példát felhozva: ha a saját oldalunk a magyar Arvisurák történetével foglalkozik, akkor az e témában való illetékességét leginkább az bizonyíthatja, ha sok-sok egyéb őstörténeti website hivatkozik rá, lehetőleg olyanok, amelyek az arvisura kulcsszóval már értékes Google-helyezést szereztek.

Az első Google-oldal jelentősége

abban áll, hogy a weben böngészők cirka 79 %-a a TOP10-ben megjelenő weblapokról választ szolgáltatót, rendel terméket, két fel szakértőt, indít online tranzakciót, szerez be információt. Alig 10 %-uk teszi ugyanezt a második 10-esben megjelent oldalakon, így a harmadik táblára alig jut 4-5 % –  és böngészőben keresők 95 %-a soha nem jut túl a top30-on akkor, ha vásárlásról, megbízásról, rendelésről van szó. Az első 10-ben megjelent weblapoknak tehát, ahogy mondani szokás, brutálisan nagy előnye van a hátrébb szereplőkhöz képest. (tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod
Google Első Hely © 2016 Frontier Theme