Google Első Hely

Első helyen az organikus Google-találatok közt. Első oldalra, első helyre kerülés honlaptartalom optimalizálás és linkprofil építés segítségével

A Google keresőben előre kerülni

Hogyan lehet a Google keresőben előre kerülni?

Minden weboldal-tulajdonos álma a Google első helyére kerülés, de ha a választott kulcsszó keresettsége jelentős, a jól optimalizált konkurens honlapok száma pedig magas, akkor a vezető találati pozíciókért folyó versenyben az első oldal megcélzása is épp eléggé komoly feladat. Mivel egy kedvezőtlen, nagyon sokadik helyről induló weblap esetén TOP 10 eredményre a SEO-projektum során általában csak hónapok múltán számíthatunk, az első sikert eleinte az jelenti, ha egy-másfél hónap munkája után az organikus helyezések javulni kezdenek, és ha a tendencia folyamatos, az esetben így fog a honlap a Google keresőben előre kerülni előbb-utóbb. Hogy ehhez a programozó, a tartalomfejlesztő, a webmester és a keresőmarketing szakember közös tevékenységében mit kell tenni, azzal számos szakmai cikk foglalkozik, itt most a legfontosabb lépéseket foglalom össze több mint egy évtizedes szakmai tapasztalataim alapján (2006 óta foglalkozom a keresőoptimalizálás elméleti és gyakorlati kérdéseivel; konkrét megbízásokat teljesítve 2011-től kezdődően több honlapot is sikerre vittem munkatársam segítségével.)

Az előbbre kerülés lépései – keresőszempontok érvényesítése

1.Releváns tartalom készítése – első lépés

fogalmi relevancia

Fogalmak átfedődése, relevancia

Kulcsszavas kereséseknél az algoritmusok 200 kritérium-csoport alapján, s ezeken belül egyenként cirka 50-50 alszempont szerint rangsorolják a honlapokat, így nagyjából összesen tízezer tényezővel számolhatunk. A fejlesztő mérnökökön kívül ezeket senki sem ismeri, még kevésbé tudható az, melyik szempont milyen mértékben befolyásolja a helyezéseket. Abban azonban mind az elvétve nyilatkozó belső emberek, mind a honlap optimalizálással foglalkozók egyetértenek, hogy az első rangsorolási szempont a tartalom megfelelősége. Nehezebb megmondani, mi számít megfelelőnek. Gyakran említésre került a relevancia és a releváns tartalom, ám nyilvánvaló, hogy a keresőszoftver felől nézve ezt nem ugyanazt jelenti, mint a szövegírók vagy a webtartalmat böngészők számára. Röviden ezt úgy lehetne összefoglalni, hogy az a tartalom mutat valamely témában (és annak kulcsszavait illetően) magas relevanciát, amely nemcsak az olvasók számára, hanem a keresőalgoritmusok elemző értékelése szerint is

  • érvényes információkat közöl az adott témában
  • adekvát választ ad a keresőkérdésre
  • ezt eredeti, egyedi megfogalmazásban teszi
  • kiegészül a tartalmat gazdagító járulékos elemekkel (képek, linkek…)

A keresőszoftver számára természetesen nem megfelelő az olyan tartalom, amely ezt a relevanciát nem képes számára érzékeltetni. A tagolatlan puszta szövegfolyam valamilyen nem keresőbarát oldalon például lehet a mondatok szintjén kiváló, mégsem fog jó besorolást kapni, szemben egy jó odalnévvel (title), címekkel és alcímekkel ellátott, a robotok számára a forráskódban leírást (description) és kulcsszószedetet (keywords) tartalmazó website a szövegben fontosnak számító részek strong és italic kiemelésével, megfelelő attribútumokkal ellátott képekkel (pl. alt és title text), hiteles oldalakra mutató hivatkozásokkal, táblázatokkal, felsorolással, definíciókkal és tartalmi összefoglalással stb. gazdagítva már sokkal esélyesebb a jó helyezésekre: éppen ezek a felsorolt elemek (és számos további) teszik a gépi tartalomelemzés számára egyértelművé, hogy az adott téma a weblapon magasra értékelhetően ki van fejtve és megfelelő interpretációt nyert.

Mi a releváns az MI számára?

De önmagában még az sem elég, ha a webtartalmat a legfontosabb 25-30 keresőszempontnak megfeleltetjük és biztosítjuk a kulcsszavak optimálisan gazdag használatát! A Google keresőalgoritmusa ma már egy önálló, fejlett MI, azaz mesterséges intelligencia (angolul AI – Artificial Intelligence), amely a gépi tanulás révén olyan összefüggésekbe helyezve elemzi a weboldal tartalmát, amelyet nemhogy a SEO-szakember, hanem maga a rendszer fejlesztője sem ismerhet pontosan. Valószínűleg ilyen tudásra nincs is feltétlenül szükség, mert empirikus úton megszerezhetők azok a tapasztalatok, amelyekből jól ki lehet következtetni, mi a releváns a webhelyeket listázó mesterséges intelligencia számára a releváns, adekvát választ  és felhasználói élményt nyújtó oldal. (No, e felhasználói élmény egy külön fejezetet érdemelne a honlaptartalom milyenségét érintő leírásban… Fogjuk még érinteni, mint ahogy az MI-hez igazodó optimalizációs technikát is.)

2. Keresőbarát weboldal készítése – második lépés

A tartalom csak megfelelő formával párosulva értelmezhető. A weblap technikai hátterének és jellemzőinek egyfelől meg kell felelniük az általános elvárásoknak, másfelől eleget kell tenniük annak a kívánalomnak, hogy a kulcsszavas keresés számára nyilvánvalóvá tegyék: ezen a lapon megtalálható a megfelelő válasz. Általános követelmény például, hogy a webhely feltérképezhető legyen, ugyanakkor a tartalmat nem gazdagító elemek le legyenek tiltva – ezért szükséges, hogy a gyökérkönyvárban ott legyen az xml kiterjesztésű oldaltérkép (sitemap.xml) és a robots.txt fájl, mindkettő ezt a tájékozódást segíti az oldalt szkennelő keresőszovtverek számára. Ugyanígy biztosítani kell az oldal állandó elérhetőségét és gyors betöltődését. De általános kívánalom ez is, amit már említettem: legyen az oldalnak neve, leírása, a címek és alcímek headline h1 … h6 formában legyenek megadva, a képeknek legyen alternatív szövege (alt text) stb.

A kulcsszavas keresés szempontjából keresőbarát honlap a jó domain névvel kezdődik. Nyilvánvaló, hogy ha a szemantikus web mibenlétéről készítünk egy honlapot, akkor a hamburger.hu erre nem megfelelő domain, míg a szemantikusweb. net nagyon is az. Továbblépve: a belső oldalakat keresőbarát URL alatt kell elérni, ez azt jelenti, hogy nemcsak kiolvashatóaknak, hanem beszédesnek kell lenniük. Ha egy aloldal elérési címe szemantikusweb. net/fogalmi-halozat/ – akkor nemcsak mi tudunk következtetni arra, mi lehet a témája és kulcsszava, hanem az értelmező keresőprogram is.

Számos egyéb olyan kritérium létezik, amely segíti a kulcsszavas relevancia mind teljesebb megvalósulását. Érdemes tudni, hogy az egyes beállításokat és a kulcsszóhasználat egészét kölcsönös összefüggésekben kell látni, nyilvánvaló például, hogy a túlhasználat és túlismétlés kontraproduktív, a redundáns elemeket ki kell szűrni. Legyen egyértelmű, hogy nem lehet minden elemnek ugyanaz a neve-címe, hogy az alcím legyen más, mint a főcím, ne ugyanazok a szavak szerepeljenek ugyanolyan összefüggésekben a különböző kiemelésekben. Csak kellő találékonysággal készített honlaptartalommal lehetséges előre kerülni a Google keresőben.

3. Linképítés: hivatkozások hálózata –  harmadik lépés

előre kerülés - Google háló

Hivatkozások hálózata. Hogyan kell előre kerülni?

A weboldalak nem magánosan várják látogatóikat az internet virtuális terében, hanem egymással hálózatot alkotnak (nevében is benne van: net, világháló). Ez a hálózat igen nagy mértékben befolyásolja nemcsak az adott webhely megtalálhatóságát, látogatottságát, hanem azt is, mekkora autoritással rendelkezik az online tartalmak világában – és ezzel összefüggésben hogyan szerepel a Google organikus találatainak listáján: előre kerültek-e, vagy a sokadik találati eredményoldalon (SERP) tartoznak a sereghajtók közé.

Hogy egy lap mennyire fontos, értékes, s hogy milyen keresőkérdésekre ad választ, azt korábban a keresőprogramok szinte kizárólag az alapján állapították meg, hogy az adot webhelyre milyen külső honlapokról hány hivatkozás mutatott. Az internetet voltaképp a hiperhivatkozások szőtték egybe és a Google ez alapján ítélt, rangsorolt. Egyértelmű volt, hogy ha egy weboldalra ezer link mutat pl. hangoskönyv szöveggel, akkor az az oldal minden bizonnyal alapvetően fontos információkat nyúlt ebben a témában. Ad absurdum előfordulhatott, hogy egy honlap előre került akkor is, ha a témával nem is foglalkozott és a kulcsszavak elő sem fordultak rajta. Ehhez párezer link elég volt. Ismeretes a régebbi példa: kurvák és gengszterek keresőszóra egy pár napig a kereső a Fidesz honlapját hozta első helyre, nemrégiben pedig a képtalálatok közt fürkészve a webet az idiot szóra Dunald Trump portrék jöttek tucatszámra. Ám hogy a helyezések külső linkekkel befolyásolhatók, azt a Guggle sokkal hamarább észrevette – merthogy amint az üzleti szférában kedvezőnek bizonyult a TOP pozíciókban való szereplés a piac résztvevői számára, kialakult egy üzleti iparág – a linképítés. Mindegy hogyan, mindegy, milyen webszájtokról, csak jöjjön sok-sok backlink – és szárnyalni kezd a szolgáltatói portál vagy a terméket kínáló webshop. A keresőmogul észbe kapott és szűrni kezdte a helyezésmódosító manipulációkat (például a Pingvin algoritmussal). Tíz éve ment rá, és a szűrés még ma sem tökéletes, de a találatok minősége tényleges sokat javult, a linkprofil építés pedig a legkényesebb, legtöbb tudást, kreatív hozzáállást és komplex szemlélet követelő ágazattá vált.

Az, hogy az előre kerülés érdekében hogyan kell a linképítést végezni, sok szakember újra és újra leírja, vannak részletekbe menő leírások, például az alább ajánlott cikk témája:

A szemantikus kereséshez igazodó optimalizálás

– ennek elméleti alapja egyrészt az a tudás, hogy a Google kereső évek óta alkalmazza a látens szemantikai indexelés (LSI) módszerét, másrészt az a feltevés, hogy ennek köszönhetően a szemantikus web létezése a Google-keresések felől nézve nézve tényként kezelhető, és ezért a keresőoptimalizálás során érdemes erre tekintettel lenni mind a honlaptartalom létrehozásánál, mind a linfelhő építésénél. A cél annak elérése, hogy a SEO alá vett honlap a témáját meghatározó kulcsszavak tekintetében az adott webhely a fogalmi háló kitüntetett elemévé váljon, gócpontot képezzen.

(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Gépi intelligencia – Szemantikus SEO

Szemantikus keresőoptimalizálás

szemantikus seo - google helyezés javítás

Organikus Google helyezések javítása szemantikus keresőoptimalizálással

A Google-algoritmusok intelligens működése lehetővé tette, hogy a weben a keresés a kulcsszavas találatoknál komplexebb és adekvátabb eredményt adjon. A keresőszoftverek képesek egy-egy fogalom teljes szemantikus kontextusát feltérképezni és adatbázisba menteni úgy, hogy ne csak a pontos kulcsszavak, hanem a hozzá rendelt más információk alapján is visszakereshető legyen a fogalmi háló bármely gócpontja. Ennek a módszernek muzsikál alá a szemantikus keresőoptimalizálás, amely ugyanennek a fogalmi hálózatnak a szemantikai összefüggéseire alapozódik, ám épp fordított sorrendben.

A keresőalgoritmusok a meglévő webtartalmakat szemantikus indexálással teszik visszakereshetővé, ezzel szemben a honlapoptimalizálását végző szakember a webre küldött tartalmakat rendezi eleve úgy, hogy a későbbi szemantikus keresés az előre rögzített, egyben kívánatos eredményt adja. Azaz: a Google a talált tartalmakat értékelve dönti el, milyen kulcskifejezésekkel és milyen sorrendben szerepelnek majd a találati listán, míg a SEO-szakértő – ismerve a keresési mechanizmus főbb sajátosságait – eleve úgy építi fel a honlapot és az ezt támogató linkprofilt, hogy a felhasználói rákérdezés eredményeként a Google a honlap tulajdonosa számára kedvező eredményt adja.

A dolog persze nem ilyen egyszerű: tapasztalataink alapján és elméleti felkészültségünkből kiindulva bármennyire jól ismerjük is a keresőrendszer működését, a rangsorolás szempontjai mégiscsak nagyjából titkosak, és még ha ezeket ki is fürkészhetjük, azt megtippelni is nehéz, hogy a keresőszempontok közül melyik mekkora súllyal van jelen az eredmények alakulásában.

Google helyezés javítás

google helyezés javítása

TOP Google-helyezések elérése

Bárhogy is: a szakmai hozzáértéssel párosuló kreativitás lehetővé teszi, hogy a honlapokat optimalizáló mester rávezesse a mesterséges intelligencia szintjén működő algoritmusokat a kívánatos eredményre azzal, hogy fogalmi összefüggések szempontjából relevánssá teszi a weboldal tartalmát, továbbá szemantikus linképítés segítségével megfelelő támogatói hátteret biztosítson, és ezek együttes hatására egy idő után elkezdődjön az organikus helyezések javulása a keresőben.

 

Blogelmélet – Halmazelmélet – Gépi tanulás

(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Beszélő gépek

Gondolkodnak-e a beszélő számítógépek?

beszélő gépek - apple

Gondolkodnak-e a gépek?

A digitális bennszülöttek, azaz az internet korszak előtti világot már nem ismerő Z-generációs gyermekeink és főleg unokáink számára talán már teljesen egyértelmű és megszokott lesz az, hogy egy robothoz beszélhetnek – az megérti és válaszol vagy cselekszik, míg a 20. században született – most még – fiatalok fülében élénken cseng a betárcsázós internet kerregő-recsegő hangja. Felesleges sokadszorra elismételni, hogy a tudomány segítségével a gépek átvesznek bizonyos, jelenleg csak ember által elvégezhető feladatokat, ám ez közel sem annyira futurisztikus elképzelés, mint gondolnánk. A gépi tanulás révén okosodó mesterséges intelligencia már ma is bámulatos eredményeket produkál.

Ha pedig a beszéd és a gondolkodás képessége egymásból következve szorosan összefügg, akkor…

Szabad-e Istent játszani?

Tudósok garmadája törekszik arra évtizedek óta, hogy megalkossák a tökéletes mesterséges intelligenciával felruházott gépet abból a célból, hogy azok szimulálják az emberi gondolkodást. A mesterséges intelligencia lendületet ad az innovatív elképzeléseknek és új lehetőségeket teremt, ahogyan a múltban az abszolút tudás tárának is tekinthető internet is olyan új vállalkozásokat teremtett, mint pl. a Google, a blogok vagy a közösségi oldalak. Egyes szakértők szerint ezek az emberi gondolkodással felruházott robotok egy nap gyerekeket fognak tanítani. Csak nem lehet sokkal nehezebb, mint vagy autót vezetni – hiszen ezt már kitűnően tudnak a sofőrszoftverek.

Egyszerűnek hangzik a gépek szóbeli vezérlése, ám hogy egy számítógép értelmes választ tudjon adni egy egyszerű kérdésre, több, mint egy tucatnyi technológia összehangolt munkájára van szükség amellett, hogy itt többről van szó, mint egyszerű hangvezérléses internetes keresés.

A szóbeli kommunikációra képes gépek fejlesztéséhez olyan világhírű vállalatok is csatlakoztak, mint a Google és a Microsoft, valamint legújabban az Apple.

Csinos-e a virtuális személyi titkár(nő)?

Egy ma már talán meghaladottnak tekinthető hír szerint (a minap keveredett kezünk ügyébe) e témában s Siri nevű cég jutott eddig legmesszebb a fejlesztésekkel, midőn megalkotta a “virtuális személyi titkár” projekt keretében az említett számítógépes entitást. A program meghallgatja a szóban feltett kérdéseket, felkutatja a megfelelő információt és annak megfelelően cselekszik. A titkár szövegértése nem tökéletes, inkább ahhoz hasonlítható, ha valaki középfokon beszél egy másik nyelvet – de a szövegkörnyezetből általában felfogja, hogy mi a parancs vagy a kérdés lényege.

A technológia annyira lenyűgözte az Apple céget, hogy 2010 áprilisában felvásárolta a Sirit több mint 200 millió dollárért. Vajon hol tartanak most?

Morális kérdések merülnek fel

A mesterséges intelligencia témaköre bizony számos erkölcsi kérdéseket is felvet – mire fogják felhasználni, élni vagy visszaélni fognak-e az illetékes üzemeltetők e lehetőséggel, emberbarát lesz-e vagy sem. Szent Isaak Asimov a megmondhatója, hogy a kérdések sora végtelen, egy azonban biztos: a számítógépek lehetnek intelligensebbek bizonyos feladatokban, mint a legokosabb ember, ám programozott tudásuk igencsak szűk keretek között mozog. Ezen azonban egy könnyű lendülettel túlmozdul a gépi tanulás: a computer magamaga programozza, fejleszti önmagát. Istent teremtünk, ha a maga-teremtés képességét is megadjuk neki?

Izgalmas kérdés az is, hogy a számítógépek helyesen értelmezik-e majd a nyelvi és szociális környezetet, például hogy beszélgetés közben a megfelelő helyen veszik el, illetve adják át a szót.

Nem szükséges párhuzamot vonni a kettő között, de hasznos lehetőségeiben is megvizsgálni az emberi gondolkodás és a mesterséges intelligencia közötti különbségeket. A kettő ma még kiegészíti egymást, így a közeljövőben hasznunkra válhat ez a fajta technológia – ám a távoli jövő a jobb teljesítményre képes versenyzőnek kedvez. (tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Virtuális valóság. Kaptártudat

Alternatív valóság – valóságos virtualitás

Életszimulációs játék – avagy a Kaptártudat apológiája

Mottó: Félelmeink valósak, a valóság viszont virtuális (Alberd Yollaka)

kaptártudatGustav Jung kollektív tudatalattija alighanem kimerítette a hozzá fűzött reményeket, így az informatika forradalmi fejlődésével kutatóbiológusok, tervezőmérnökök, elméleti fizikusok, játék- és információelmélettel foglalkozó matematikusok és – hangsúlyosan – etológusok és szociológusok fordultak a kollektív tudat (csoporttudat, kaptártudat) felé. Kiderült, hogy a jelenség beható vizsgálatával matematikai nyelvre fordítható és elemezhető a csoportok kollektív viselkedése. Míg az egyéni tudat manipulációs technikákkal könnyen lebontható, addig a kollektív tudat tanulmányozásával nyert újabb adatok lehetővé teszik különböző, nagy tagszámú csoportok viselkedésének előrejelzését, új technológiai megoldások kidolgozását kibernetikus robotok csoportos működéséhez, vagy ismeretlen adathalmaz feldolgozásához szükséges szoftverkomponensek kommunikációjának és működésének elősegítését (mint amilyen BitCoin-program). Mindez további segítséget jelenthet emberi társadalmunk hatékony működtetééhez, egyben hozzájárulhat a kiindulóponton felmerült probléma, az állatvilág még értelmezhetetlen jelenségeinek tisztázásához. (A csoporttudat létezésének kérdését ugyanis először a madárrajok megfigyelése vetette fel: szétszórva összevissza tipegő többszáz vagy több ezer madár egyetlen pillanat alatt képes felreppenve rendezett rajban, egyirányban elhagyni a helyszínt.)

A kollektív tudat és a szinkronicitás

kollektiv tudatAhogy az elméletek egyre valótlanabbá és a technológiák egyre komplexebbé válnak, a hozzájuk kapcsolódó kontextuális és/vagy kauzális tudás kezd a semmi veszni. Ugyanakkor a kontextuális (szemantikus) és/vagy kauzális látásmód párhuzamba állítása problematikus. Az összefüggésekben való látás szemantikai indexálás nem korlátozódik pusztán az ok-okozati összefüggésrendszerre. Tudjuk, hogy Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár – tehát az összefüggésekben, analógiákban való életértelmezés valójában – mint halmaz – nagyságrendekkel meghaladhatja a kauzális látásmódot, gondolkodást. A mai autóépítők például nem szükségszerűen ismerik a gépjármű vagy akár a robbanómotor működését, mivel csak egy-egy részét szerelik össze, vagy csupán a folyamatot teljes egészében elvégző robotot irányítják. Az még nem ismert, hogy ez mekkora probléma, de az bizonyos, hogy a hosszú tanulási folyamat problémájának egyik megoldása lehet a tudomány kollektivizálása. Ami jellemzően egy egyén tevékenysége volt, az ma már egyre inkább olyan csoportok sajátja, amelyek összeadják közös tudásukat. A kaptártudat ilyetén való kiaknázásának vitathatatlan potenciális előnyei lehetnek akár a fogalmi háló alapú szemantikus keresőoptimalizálás területén is.

Mindehhez képest a szinkroniticás a tudattalanban gyökerezik és a Jung-i archetipusok okán vált izgalmassá, lévén e jelenség előfordulásáról akkor beszélünk, ha valamilyen külső esemény és egy attól elvben független belső történés látszólag teljesen véletlen módon azonos időben és/vagy ugyanazon a helyen történik. Bár a kauzális összefüggés hiányzik, egyfajta transzcendens kontextus mégis feltételezhető.

A valós világ virtuális lenyomata

Will Wright, az életszimulátor videójátékok nagymestere Lloyd al-Bakar segítségével újradefiniálta a „játék” és „élet” fogalmainkat azzal, hogy igazán kreatív és újszerű játékokat tudott kiagyalni, melyek ráadásul nem is az erőszak miatt voltak sikeresek. Ilyen a HiveMind – magyarul Kaptártudat.

Erről az alkotásról annyit kell tudni, hogy egy véletlen találkozás ihlette, és teljesen testreszabható. A játékos által megadott valós (!) adatok szerint formálja a világot, és hozza létre a különböző helyzeteket. Ezzel a készítők szerint a valós életünk virtuális lenyomatát kaphatjuk, mondhatni szó szerint tőlünk függ a játék kimenetele és saját kezünkben tartott sorsunk alakulása ennek az életet szimuláló játéknak a keretében is megjelenhet, értelmezhetővé válhat.

Kezdetnek vegyük rögtön a legkézenfekvőbbet, az adatvédelmet. A mai modern hackertámadásokkal és adathalász vírusokkal terhelt világban nem kell külön hangsúlyozni, hogy vigyáznunk kell a kényes információinkra. Viszont itt van egy menő kis játék, ami az indításnál nekünk szegez több tucat kérdést, ami a korunkat, nemünket, bőrszínünket, érdeklődésünket, személyiségünket, lakhelyünket, aktuális tartózkodásunkat firtatja. Ha ez ügyes kezű netmachinátorok kezébe kerül, az enyhén szólva is kellemetlenül érintene minket. És a hackerekkel még jobban járunk, mint a kormánnyal, vagy terroristákkal.

A személyes adataink védelménél azonban sokkal fontosabb a realitásérzékünk megőrzése. Játékbeli és valós élet közti határ sajnos egyre inkább erodálódik, egyre többen helyezik a hangsúlyt egy mesterséges világbeli karakter pályájának egyengetésére, míg hús-vér valójukat elhanyagolják. Kétségtelen, az interneten látszólag könnyebb és sikeresebb a szocializáció, de ez nem a valóság! A valódi világban sokkal nehezebb érvényesülni, de éppen ez jelenti a kihívást. Ráadásul a digitális világban aratott sikerek sokkal hamarabb elévülnek.

Ám a HiveMind a valós életünket kínálja fel, csak sokkal színesebb, ingergazdagabb környezetben. Itt már tényleg azonosulunk az avatárunkkal, és úgy érezzük, hogy az a siker, amit a játékban aratunk, a valós életünkre is vonatkozik. Emiatt még többen választják azt, hogy a virtuális térben teljesedjenek ki, vagy hozzák létre az életművük. Másrészről viszont frusztrálhat is: „Hogyan lehetséges, hogy a játékban olyan könnyen megy az ismerkedés, annyi sikert értem el, míg a valóságban nem tartok sehol? Pedig ugyanazok a jellemzőim!”

A HiveMind-ban rejlő lehetőségek első látásra tehát csábítónak (vagy rémisztőnek, kinek hogy) tűnhetnek, ám nem egyszer és nem kétszer történt meg a videójátékok világában, hogy ami elméleti szinten izgalmas és újszerű volt, arról kiderült, hogy megvalósíthatatlan, a készítők túlvállalták magukat, és végül egy lebutított, fapados álmegoldással szúrták ki a játékosok szemét.

A kaptártudatnak az életünkbe való beépítésével a műszaki evolúciós modellekké válunk, és a kutatók képesek lesznek pontosabb előrejelzésekre, illetve az innováció sikerét vagy kudarcát befolyásoló tényezők azonosítására, melyek jelentős részére aligha lehet magának a feltalálónak, az újítónak befolyása. Ez a valós reményünk a virtuális valóságban.

virtuális valóság

Olvasd el ezeket is:

Kaptártudat és hipertér a Wikipédiában

A hipertér alkonyati árnyékában az Avisura elnevezésű kaptárflottával való találkozás bebizonyította, hogy a Kaptártudat (az a bizonyos titokzatos valami, melynél csak a kollektív tudatalattinak az új szubsztanciákra való rálényegülése rejtélyesebb, és amely láthatólag az egész ősmagyar tyranida fajt irányítja) befolyással van a hipertérben való utazásra, amikor is több, a Kaptárflotta elől menekülő űrjármű megmagyarázhatatlan módon letért a helyes nemzeti-keresztény irányról. Innen nézve az Immatérium (vagy másként hipertér, éter, tér-idő szingularitás) egy alternatív dimenzió, amely megoldás a fénysebesség feletti utazásokra. Az Immanuel Kant nevére hajazó Immatériumot felépítő eNERgiáról úgy tartják, hogy az a hazafias érzelmek egyenes eredménye, egyben az anyagi világ sötét kivetülése, a liberális káosz óceánjától körülvett entitás.

Szemantikus Seo: optimalizálás Google kereséshez

A honlap optimalizálás témakörébe tartozó legfontosabb szakismeretekről, illetve a Google alapú szemantikus optimalizálás következetes alkalmazásának kérdéseiről: organikus találati helyezések javítása a szemantikus keresőben.

 


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Nomofóbia. Mobil-függőség, internet-függőség

A “nincs mobil kapcsolat” félelme. Szorongás és fóbia

nomofóbia. internet- és mobil-függőség

Mobilfüggőség, “nincs-mobil” félelem

A nomofóbia az angol Wikipédia szócikke szerint (magyar még nincs ilyen), a “no-mobile-phone phobia” kifejezés rövidítése, és a mobilkapcsolat vagy internetkapcsolat elvesztésétől való beteges félelmet, rettegést jelenti. A jelenség komplex jellegű, vonatkozik magának a készüléknek az elvesztésére vagy elromlására (pl. sötét kijelző), de vonatkozik adatvesztésre (pl. címlista eltűnése) vagy a személyes fiókokhoz való hozzáférés lehetetlenné válására, illetve akár arra a pánikra is, amit a “nincs térerő”, “nincs Wi-Fi” vagy a “lemerült az akku” válthat ki. Egyre több kutatás mutatja, hogy növekvő méretű társadalmi jelenségről van szó, amelyet kezelni kell.

Növekszik a nomofóbia, a digitális korszak félelme

Elveszítettük a kulcsainkat? Túl vagyunk rajta. Félünk, hogy tönkremegy a televíziónk? Múlt idejű dolgok. Minden aggodalom jogos és érthető, de a tegnaphoz tartoznak: a modern kor igazi félelmének a nomofóbia tűnik, a mobil vagy az internet és az okos telefon nélküli maradás félelme. Ez komoly kérdés, látszólag könnyed volta ellenére. A kaliforniai Securenvoy kutatásai szerint a nők 70 százaléka, a férfiak 61 százaléka tart attól, hogy mobil telefon nélkül marad. Egy világ van az okos telefonban, sőt, egy egész világ, a kapcsolatok, az ügynökségek, a fényképészek, a videó a zene, a társadalmi kapcsolatok vannak a világhálón, amelyhez ma már többen kapcsolódnak tenyérnyi okostelefonnal, mint PC-vel és laptoppal együttvéve.

A digitális korszakot jellemző félelmek formái változatosak. Természetesen vannak, akik elveszítik a készüléküket, de azok is sokan vannak, akiknek a készüléke elromlik. Vagy váratlanul, egy kritikus pillanatban lemerül az akkumulátor, vagy elfogy az internet használatára biztosított hitel. Vagy nem enged be a Google és Facebook fiókunk. Ez mind nomofób jelenség.

A nomophobia felismerésére már diagnosztikai és gyógyító módszerek is léteznek, egy egész struktúra, amely lehetővé teszi, hogy a nomofób személy rehabilitációs programban vehessen részt.

Miről lehet felismerni a nomofóbot? Elizabeth Waterman doktornő szerint a jelek nagyon világosak, és sokban hasonlítanak az általános függőség jeleihez: a nomofób magánál hordja az okos telefont, mindenütt használja, függetlenül attól, hogy hol van, beleértve a fürdőkádban eltöltött időt is. Ez a függőség általában a fiatalokat érinti: a SecurEnvoy felmérése szerint a 18 és 24 év közöttiek 77 százaléka nomofób, és közvetlenül utánuk 25-34 közöttiek vannak 68 százalékkal.

A nomofóbia problémát jelenthet a kisebb vállalkozásoknak is, de valójában jelentős társadalmi problémáról van szó. Dél-Koreában a kormány becslése szerint az okos telefontól való függőség 2,55 millió személyt érint, akik naponta több mint nyolc órát töltenek el a készülékükkel. A rehabilitációra specializálódott kaliforniai. A Time közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 50 %-a bevallja, hogy az ágyban, alvás közben is magánál tartja a mobil telefont – és szenvednek hiányától. A digitális bennszülöttek ezt természetesnek tartják.

Nomofób-e vagy?

Tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:

  • Ingerültebbnek érzed magad, ha mobiltelefonja nincs a közeledben?
  • Ha arra gondolsz, hogy az okostelefonodat elveszítheted / ellophatják tőled, szívverésed felgyorsul?
  • Van egy extra mobiltelefonod arra az esetre, ha a másik elveszne / eltörne?
  • Magaddal viszi az ágyba / ágy mellé a mobilt?
  • Ha otthon felejted reggel a mobilt, akkor úgy érzed, hogy ennek a napnak már lőttek?
  • Ha az okostelefon akkuja reggel / délelőtt lemerül, és nincs nálad töltő, akkor idegesebben töltöd a nap hátralévő részét, mint máskor?
  • Pánik fog el, ha nem tudsz belépni a Google-fiókodba?

 


(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Az internet neme és az abszolút tudás, II. rész

Abszolút tudás és internet korreláció

Lehetséges abszolút tudásról beszélni korunk hipertext-rendszerét fürkészve?

Beugrik a magyar népmesebeli pásztorlegény története, aki miután kiment egy kis kígyót a tüzes gödörből, jutalomképpen választhat egy zsák arany és az állatok nyelvének értése, beszélése között, ő meg ez utóbbi mellett dönt? A tudás iránti vágyunk a mai napig töretlen.

Weiss János Hegel abszolút tudással kapcsolatos meglátásaira hivatkozott publikációjában:

Az igaz az egész. Az egész azonban csak a fejlődése által kibontakozó lényeg. Az abszolútumról azt kell mondanunk, hogy lényegileg eredmény, hogy csak a végén az, ami valójában.

Kimondhatjuk? S tán nem tetszünk vakmerőnek, hogy az abszolút tudás nem lehet egy pezsgőtabletta (nem, nem hittük, hogy az lenne…), amely feloldódik az ember elméjében, és melynek következtében mindentudóvá válhatunk. Nem: ez egy folyamat, mely önmaga végtelenségébe réved és a beérés illúziójával csábít, serkent, ösztönöz a fáradhatatlan önfejlesztésre.

Hol lakozik az abszolút tudás, mi hordozza?

Szigeti Csaba egy írásában a következőket olvashatjuk: ha arra kérdezünk rá, hogy ki vagy mi az abszolút tudás hordozója, akkor a kérdésre a következő válaszok adhatók:

az abszolút tudás hordozója

  1. a történelem végén élő Bölcs, még pontosabban:
  2. e bölcs munkája, a Könyv, egészen pontosan:
  3. valami olyasmi, aminek viszonylag jól megfeleltethető az Internet jelensége.

Nem kevesebbre következtethetünk az előbb idézett sorokat elemezve, minthogy az internetet az abszolút tudás (potenciális) hordozójaként tüntette fel a szerző.

Androgün-Internet: NDR-NTR – nyelvpörgetés

Minden nyelv már önmagában egy csoda. Méltóságteljesen helytáll, ha bölcselkedni szeretnénk, ugyanakkor nem vonakodik akkor sem, ha nyelvjátékra invitáljuk, hiszen e cselekvési forma is tartogathat számunkra meglepetéseket. Azt mondják, hogy nyelvünk, a magyar nyelv alapját, fundamentumát, mondhatni csontvázát a mássalhangzók képezik, amelyre a magánhangzók harmonikusan épülnek rá. Lássuk, mi rejlik az androgün-internet mélyén, ha nyelvünk ezen szemüvegén át kémleljük?

András-Andrea névvel rendelkezhetne az androgün internet?

Vegyük az András férfinevet: amely férfinév közvetlenül az Andreaszból vétetett, és mely görög elemzés szerint férfiast jelent. Ha az András NDR mássalhangzóit helyezzük a nyelvpörgetés mikroszkópja alá, akkor észrevehetjük, hogy az internet NTR hangjai ugyancsak összecsengenek (mi több : a t éppenséggel a d váltópárja- aNDRás, iNTeRnet). Rendben, mondhatnánk, ám hol van itt a női princípium képviselője? Névileg meglapulhat az Andrea női névváltozatban. Az Andrea az András férfinév magyarul és több más nyelven is használatos női párja.A két név együttese, pedig tálcán nyújtja át számunkra az androgün kifejezést és egyúttal az internet-jelenség androgün mivoltát is magában hordozza.

Lépjünk tovább? Kylkhor…

Nem, nem fogunk elrugaszkodni a realitástól, hiszen ma már virtuális valóságról beszélünk, így a valóság csupán valóságokként szerepelhet. A tudományos-fantasztikus írások sokak számára többet jelentenek néhány óra fantázia-világban történő megmártózásnál, hiszen számos történet olyan eszmefuttatásokat, feltételezéseket épít be önmagába, melyek érdekesség-mivoltuknál nemesebb szándékkal láttak napvilágot. Itt van mindjárt Jerry és Henton története, akikről Stephen Weeter ír A Kylkhor című novellájában. Jerry író, aki mesteri tökéletességgel és precizitással képzeli el és jeleníti meg regénye főhősét, Hentont. A főhős azonban életre kel és teremtője életére tör. A történet záró jelenetében Jerry úgy szabadul meg Hentontól, hogy máglyahalálra ítéli frissen befejezett könyvét.

Mi köze ennek a történetnek az internethez?

Az internet e cikkben nem szándékszik magára ölteni Henton szerepét, sem misztikus-sötét térként ábrázoltatni, egyszerűen azt kívánja tükrözni ezáltal e cikk szerzője, hogy az internet világát oly aprólékos, pontos passzusokban rendezzük be, hogy az már kész belépni (vagy már belépett?) valóságunkba.

Tisztázzuk a Kylkhor mibenlétét: „A Kyilkhor saját szellemi energiánk szülötte. Mi adunk neki testet, érzelmeket, múltat… A Kyilkhor itt van körülöttünk és csak arra vár, hogy belépjen világunkba.” A Kylkhornak nevet adunk, élettel telítjük, tehát mi magunk teremtjük meg.

Gépember és/vagy embergép?

Sokak favorit filmje A kétszáz éves ember (Bicentennial Man) Robin Williams főszereplésében. Dióhéjban a filmről: végigkövethetjük azt az utat, illetve azt a metamorfózist, amelynek során egy háztartási gép, egy robot emberré válik. Ám a 2014-ben megjelent sikeres filmben, a Transzcendensben (Transcendence) a rendező azt a bizonyos másikfajta, másmilyen fejlődési irányt is elénk kívánta tárni. A filmben ugyanis a mesterségesintelligencia-kutatót alakító Johnny Depp megkísérel létrehozni egy saját öntudattal rendelkező gépet. Végül a szakértő önnön emlékeit táplálja be a gépbe és ő maga alakul át mesterséges intelligenciává, melynek hatására igen hasznos és csodaértékű dolgok véghezvitelének képességéhez jut, ugyanakkor félelmet is kelt.

Felkerül a válasz-igények listájára a viszonyulás kérdése is. Tudniillik a mód, ahogyan, amiként viszonyul(hat)unk az internethez. Hogyan tesszük, hogyan tehetjük, hogyan tehetnénk mindezt?

Szent? Csatlós? Szövetséges?

Mi ez a különös és izgalmas, rejtélyes és becses jelenség? Szent tér, mely újszerű vallásnak kínál helyet, melyben a középpontot, az axis mundit, a világtengelyt az ember-számítógép páros képezi?

Talán hűséges szolgaként, csatlósként fordítsuk felé orcánkat? Engedtessék meg egy pillanatra, hogy a nagyszerű Márai Sándor Füveskönyvében lejegyzett, a test megismeréséről szóló fejezetet átértelmezzem, csupán abból  a meggondolásból, hogy a megértéshez, s ezáltal legalább egy igazsághoz, közelebb juthassak.

meg kell ismerni az internet természetét is. De csak úgy, mint egy…szolga természetét. Jellemünk az úr, értelmünk parancsol; az internet csak szolga. Úgy is kell bánni vele, értelmesen és méltányosan, pártatlanul és szigorúan, mint egy szolgával, aki minden pillanatban hajlamos a hűtlenségre, a szökésre és a lázadásra. Meg kell ismernünk természetét, hajlamait, s amennyire lehet, egyeztetni kell a világgal, a lehetőségekkel, az élet örök ütemének áradásával (…) Mindent akar… minden örömet, mindenfajta kielégülést és folyamatosan akarja. Ilyenkor szigorral kell bánni vele (…) meg kell ismerni természetét és minőségét, titkos szükségleteit, s jóindulattal és tapasztalással megadni neki mindent, amire szüksége lehet, hogy elvégezze dolgát és ne zavarja jellemünket és értelmünket. De a jellem ne tűrjön semmiféle rabszolgalázadást.

Vagy tán bánjunk vele szövetségesként, együttműködésre készen? Nem adván lehetőséget közös ellenségünk, a tudatlanság, térhódításának?

Vendégposzt. Szerző: gybm

Előző rész: Beszélhetünk-e az internet neméről? – Az internet neme és az abszolút tudás, I. rész. 

Az internet az abszolút tudás hordozója. Mi teremtettük meg, mi hoztuk létre az internet digitális tudását oly aprólékosan és pontosan, hogy ennek birtokában már kész belépni, behatolni valóságunkba. Kulcsszavak Google kereséshez: internetes tartalom, digitális tartalom, abszolút tudás és internet, mesterséges intelligencia


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Az internet neme és az abszolút tudás, I. rész

Beszélhetünk-e az internet neméről?

az internet nemeAz internet-provinciában töltött idők folyamán néha felfigyelhettem olyan kifejezésekre, mint a Google bácsi, Internet professzor úr és hasonló megnevezések. Ennek következtében lebilincselőnek és izgalmasnak ígérkezve motoszkált bennem egy kérdés: lehet az internetnek neme?

Az internet páratlan és jellegzetes szféra. Jelen van, mégis megfoghatatlan, sokakat a hatalmába kerít, mondhatni „behálóz.” Ellenállhatatlan digitális birodalmában ezrek szívják magukba naponta azt a káprázatos kiberatmoszférát, amely néhány év alatt erőteljesen átformálta világunkat. Mintha párhuzamosan élne egymás mellett egy társadalmi individuumunk és egy digitális szelfünk.

A fent említett kérdés megválaszolásához először is azt kell szemügyre vennünk, hogy mi is az, ami élőnek mondható? Magatartásunk tükrözné ama nézetünket, mely szerint az internetet többnek tartjuk, mint valamely hétköznapi formátumot.

Élő internet?

Czuczor Gergely és Fogarasi János páratlan munkájában A magyar nyelv szótárában az élő szavunkhoz, többek között, a következő jelentéseket társították: Szélesebb ért. hatás, működés, erő, mozgás által lételének jeleit adja. Amit pedig az élő nyelv értelmezéséhez fűztek hozzá, ugyancsak sikerrel adaptálható az internet élő jelzővel való ellátásához is, nevezetesen: Élő (most) internet, melyet életben fenn lévő nép (internetnép?) használ, ill. tart életben.

Ám, amennyiben ez utóbbi fonalon lépdelünk tovább, úgy visszatántoríthatatlanul arcunkba ütközik egy újabb feltételezés légáramlata, mely szerint

az internethasználók kitartása, odaadása, lelkesedése, érdeklődése, tanulás-fejlődés iránti vágya, igénye tartja életben az internetet,

mint megannyi láthatatlan energiacsíkból kreált mérhetetlen lélegeztetőgép, vibráló, pulzáló huzalokkal ellátva. Ez esetben markáns látószögváltás állhat be a függőség kapcsán. Ki függ kitől? Az emberek az internettől, avagy fordítva?

Mégis milyen nemű?

A minőségeket szem előtt tartva, a női oldal képviseli a befogadó, elfogadó, passzív magatartást, illetve reprezentálja a privát miliőt, míg a férfi minőség az alkotó, adó, aktív és publikus jelzőket tudhatja magáénak. Az internet perspektívájából mindkét oldal jelenlétével szembesülhetünk, hiszen adatokat, dokumentumokat, kép- és hanganyagokat egyaránt tudunk fel-, ill. letölteni, ekként jelezhető az internetszféra befogadó-alkotó, ergo női-férfi minősége. Ugyanakkor internetpolgárokként választhatjuk a csendes szemlélődő hozzáállást, habitust magunknak, avagy élve a szabad véleményezés, eszmefuttatás esélyével, akár úgy is alakíthatjuk e területen történő megnyilvánulásainkat, hogy aktívan részt veszünk az online birodalom kiber-hétköznapjaiban. Ebben a rendkívüli térben építhetjük, ápolhatjuk rokoni-baráti kapcsolatainkat mérhetetlen földrajzi távolságokra fittyet hányva, illetve képviselhetünk olyan elveket is, amelyekkel nem befelé, hanem kifelé építkezünk, bontakozunk.

Androgün?

Tekintetbe véve az előbbi hipotézis-sorokat, talán azon vélekedésünkre is sort keríthetünk, melyben megállapítjuk, és feltételesen el is fogadjuk, az internet mindkét minőség elvárásainak való megfelelését, ezért egy lépéssel tovább merészkedünk és újabb kérdéssel állunk elő:

ha az internet magára öltötte mind a női, mind pedig a férfi minőség jellegzetes attribútumait, ismertetőjegyeit, úgy beszélhetünk-e egyáltalán e kettőt egyesítő, magasabb színvonalat képviselő androgün mibenlétéről?

Az androgün internet

Mi fán terem?

Az androgün görög eredetű szó, amelyben az androsz férfit, a güné pedig nőt jelent. A férfi és a női jelleg közti feszültség azonosságként oldódik föl a szellemben, nem válik szét.

Ebben az összeolvadásban, egységben törekvés születhet a tökéletesedésre. Az internet, amennyiben androgün-közegként definiálhatjuk, úgy feltétlenül magában hordozza a tudatos és folyamatos előrelépés óhaját: szellemi gyümölcsöket kíván, úm. szülni, a maga integrált, immár összeforrott státuszában.

Az internet-éra kezdetén az emberek önállóan szerzik meg tudásukat, mintegy hozományaként, foganataként az előbb tárgyalt összekapcsolódásnak. Az egyén kezébe van adva a tudásszerzés legújabb kincstárának kulcsa, amely párhuzamosan létezik, klasszikus társaival, a könyvtárakkal, intézményekkel együtt, hiszen egyazon kulcstartón számos kulcs elfér, és egyikük sem jobb, vagy rosszabb a másiknál, egyszerűen csak másmilyen ajtókat nyithatunk ki velük, általuk. A szubjektív, szuverén tanulás kora, az egyén, az individuum tudatos, önálló információ-szelektáló, -feldolgozó, koncentráló és problémamegoldó képességétől, illetve kreativitásától, kitartásától, önnön mércéjétől válhat függővé.

Ám itt az első buktató, mely élesre feszíti a huzalt a továbbhaladni vágyó lábai előtt, kezében lógatva egy vezérelvet, mely kimondja, (követeli?), hogy az igazság, adatok, információk mindenkori ellenőrzése ne kerülje el a figyelmünket. Az önképzés korszakában, félő, hogy ingoványos talajra kerülhet minden egyes adat leellenőrzésének véghezvitele, és talán ezzel egyetemben az abszolút tudás elérése is.

Avagy éppen ellenkezőleg: abból az egyszerű tényből kifolyólag, hogy mindenkinek személyre szabott céljai, tervei és kvalitásai vannak, úgy az egyének szűrőrendszere is temérdek. Az abszolút tudásról pedig sokan álmodoznak, mások viszont már a gondolat abszurditásától úgy érzik, a startvonalnál kicsorbul fejszéjük, oly kemény a fa, melybe bele szeretnének vágni. Szerencsére, jó néhány pozitív gondolatokkal felvértezett gondolkodó kész elénk tárni néhány frappáns és bravúros elméletet.

Vendégposzt. Szerző: gybm

Folytatás: Abszolút tudás és internet korreláció – Az internet neme és az abszolút tudás, II. rész


Milyen nemű az internet?

A világháló nemét firtatva arra a következtetésre jutunk, hogy a megszemélyesített internet magára öltötte mind a női, mind a férfi princípium főbb attribútumait, ezért beszélhetünk e kettőt egyesítő, magasabb minőségű androgün mibenlétről. Kulcsszavak Google kereséshez: antropomorf internet, abszolút tudás, nő, női princípium, férfi attribútum, gépi  tanulás, digitális tartalom, online tudás, virtuális valóság, élő hipertext


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Gépi tanulás, mesterséges intelligencia

Mi a gépi tanulás? Mi a mesterséges intelligencia?

…avagy Miért tikkel a Google?

gépi tanulás - googleEgymással összefüggő két fogalomról van szó: a gépi tanulás voltaképp a mesterséges intelligencia tudományának egyik ágazata, amely tanulni képes rendszerekkel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a gépi tanulásra kifejlesztett programok a működésük során szerzett tapasztalatokból tudást nyernek, szereznek, generálnak, szintetizálnak további működésük számára. A gépi tanulás mint folyamat azt jelenti, hogy

az erre alkalmassá tett rendszer példaadatok és minták alapján önvezérelt módon (esetleg bizonyos emberi segítséggel) törvényszerűségeket, szabályokat, trendeket, előfordulási és bekövetkezési mintákat ismer fel és határoz meg, majd ezeket – új adatokkal találkozva – összehasonlításra, értékelésre, elemzésre használja és ennek megfelelőn reagál, hoz döntést.

A mesterséges intelligenciával rendelkező rendszer tehát nem csupán felismeri, megtanulja és elraktározza a mintákat, hanem képes ezek alapján olyan általánosításokra, amelyek birtokában aztán működése során (a tanulási szakasz lezárása után) a következő ismeretlen adatokkal találkozva a korábban felismert törvényszerűségeket alkalmazva választhatja meg reakcióit és hozhat döntéseket.

mesterséges intelligencia - google algoritmusNapjainkban a számítógép-tudomány már túllépett az előre beprogramozott, pusztán végrehajtás jellegű működések alkalmazásán, a fejlettebb szoftverek már a mesterséges intelligencia kategóriájába tartoznak, azaz intelligens módon viselkednek, így például önállóan reagálnak a környezeti feltételek változására és a gépi tanulás révén képesek saját működésüket is egyre komplexebbé és flexibilisebbé tenni. A mesterséges intelligencia – ahogy a magyar Wikipédia fogalmaz – elláthat bonyolult szabályozási feladatokat, képes a tervezésre és ütemezésre, rendelkezik a diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, egyre kisebb hibaszázalékkal végzi a kézírás-, a beszéd- és az arcfelismerést.

A Google a műszaki progresszió letéteményeseként évek óta elkötelezett számos technológia fejlesztésben, így a gépi intelligencián alapuló innovációban is elöl jár. Legismertebb e területen talán a vezető nélküli,  önállóan közlekedő Google-autó, amelyet a sofőr-szoftver egy profi gépkocsivezetőnél is biztonságosabban vezet.

Bár a magyar webtartalmakban szinte mindenki ennek segítségével keresgél, mégis kevésbé ismert tény, hogy a Google keresőmotorja ma már szintén mesterséges intelligenciaként működik és a gépi tanulás révén egyre jobban érti a feltett kérdéseket, továbbá egyre adekvátabb, relevánsabb találatokat kínál a begépelt kulcsszavakra.

Ez általánosságban biztosan igaz, ám a keresőoptimalizálással foglalkozó szakember ezt nem mindig tapasztalja így.  A Google keresőalgoritmusának a működésében az egyre javuló, értelmező tartalomfelismerés mellett megjelent bizonyos esetlegesség is. Ez például a kurrens kulcsszavakra indított keresések eredményeiben, a találati listákon megmutatkozó fluktuációban ismerhető fel. Míg egyes weboldalak eléggé stabilan képesek megtartani pozícióikat, más honlapok egyik napról a másikra vagy akár egyetlen napon belül meglepően nagyot ugranak előre vagy hátra – és aztán vissza. Azt gondolnánk, ha egyik nap az intelligens algoritmus eldöntötte, hogy egy bizonyos weboldal a laptop vagy a keresőmarketing szóval mondjuk a kilencedik helyen szerepelhet, akkor semmi sem indokolja, hogy másnap már, példának okáért, a 31-diken találjuk. Sem az adott website, sem a konkurens oldalak nem változhattak annyit néhány óra leforgása alatt, hogy ekkora legyen a változás a besorolásban. Aztán a reggel mért pozíció estére mondjuk a 24. helyre módosul, de másnap már a 17. helyen találjuk oldalunkat. A következő napon 29., aztán 10., aztán meg 34, majd újra 9. De még ennél nagyobb léptékű mozgások is előfordulnak.

A lassú előrekúszást vagy lemorzsolódást jól ismerjük: ilyenkor néhány nap alatt 1-2 pozíciónyi változás történik, és a trend általában beáll: ha egy weboldal Google-helyezése nem stabil, akkor általában kisebb ingadozásokkal hetekig ugyanabba az irányba mozdul: vagy főleg javul, vagy főleg romlik. És ez érthető is, megvannak a honlap-optimalizálásban és a linképítés területén végzett munkában szerzett tapasztalatok ahhoz, hogy nagyjából tudható lehessen, mi okozza az egyirányú kis elmozdulásokat. Vannak továbbá egyszeri nagy előre- vagy hátralépések: nagyon feljön vagy nagyot zuhan a szájt (ennek is megvan az oka, pl. újraindexálás, büntetés vagy épp a korábbi büntetés feloldása, algoritmusfrissítés), de aztán nagyjából ott is marad, ahová átsorolt.

Hosszú évek gyakorlatában tapasztaltuk, okait is tudjuk, tehát normálisnak tekintjük mint a lassú, folyamatos araszolást, mind az egyszeri nagyobb ugrásokat.

No de mi okozza az állandó jellegű, nagy léptékű le-fel liftezést?

Hajlamos vagyok azt hinni, hogy szoftverhiba. Pontosabban: egy önállóan kialakult viselkedési defektus. Ugyanis ha létezik mesterséges intelligencia – márpedig létezik -, akkor az ilyen bonyolult működésű komplex rendszerben törvényszerűen felléphetnek ugyanazok a rendellenességek, mint az emberi elmében. Semmi okunk kételkedni abban, hogy megfelelő fejlettségi szintre jutva a számítógépes intelligencia elméje is elborulhat.

Skizofrén laptopot ugyan még senki sem látott, de a Google roppant tudású algoritmusa olykor mutathat viselkedészavarokat, lehetnek kényszeres cselekvései, mániái, téveszméi. Reméljük, mondjuk agorafóbiája vagy más kognitív viselkedészavara nem alakul ki, de ha még pánikbetegséget nem is produkál, úgy tűnik, tikkelni már képes: kényszeresen újra és újra meg-megrándítja a helyezési listáját.


gépi intelligencia - tanuló algoritmus

(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Tartalommarketing a keresőoptimalizálásban

A tartalommarketing speciális alkalmazása

tartalom marketing - google első

Tartalmi összefüggések, kontextus

Hogy a Google-szempontú keresőoptimalizálás gyökeresen átalakult az utóbbi években, azt senki nem vitatja. A változást leginkább az váltotta ki úgy 2011-12-től kezdődően, hogy a Googlekereső új feltételeket kezdett szabni és a SEO (a keresőoptimalizálás) korábbi eljárásai fokozatosan nemcsak használhatatlanná váltak, hanem alkalmazásuk szankciókat is vont maga után: a tilalmassá vált módszerekkel előbbre juttatott weboldalakra büntetést szabtak a fokozatosan bevezetett új és újabb büntető algoritmusok. Előbb a Panda, majd a Google Pingvin Algoritmus rendezte át alaposan a találati eredményoldalakat (SERP), előbbi a hitvány tartalmat, utóbbi a manipulatív céllal épített linkhálózatokat derítette fel.

A sok kirívóan súlyos büntetés, akár a találati listákról való teljes kitiltás évekig mégsem riasztotta el sem a honlaptulajdonosokat, sem a SEO-szakembereket attól, hogy vállalják a tiltott módszerekkel való honlapoptimalizálást.

Erre meg is volt a jó okuk. A súlyos szankciók száma ugyanis nem múlta felül azoknak az eseteknek a számát, amikor a tilalmas módszerek mégis látványos eredményt hoztak – akár igen tartósan is. Az ellenpéldák mellett sokan a kiskapukat is megtalálták, igaz ugyan, hogy nem megengedett módszereket alkalmaztak, de ezt ügyesen álcázták, elkenték, vagy csak megtanulták, miből mit, mennyit lehet használni ahhoz, hogy a büntetőalgoritmusok gyanúját ne ébresszék fel.

Tartalommal a jobb Google helyezésekért

google első helyAz elkerülő, álcázó hadműveletek finomodása, egyre okosabb használata végül oda vezetett, hogy a SEO-szakik azon kapták magukat, hogy

1) az on-site munkában egyre nagyobb számban és egyre jobb minőségű tartalmat igyekeznek elhelyezni az optimalizált oldalakon, a technikai megfeleltetéseken túl leginkább magával a szöveges tartalommal operálnak, egy-egy kulcsszavas előfordulás számára gazdag, informatív, egyedi tartalmi környezetet teremtenek;

2) az off-site munkában egy-egy backlink kedvéért egyre nagyobb tiszteletkört tesznek, egyre többet dolgoznak a megfelelő szövegkörnyezet és a kapcsolódó tartalmi háttér  kialakításán, egyre több honlapszöveget, blogposztot írnak, egyre több és nívósabb külső háttéranyagot publikálnak a siker érdekében.

Kezdetben ugyan a szakemberek inkább csak becsomagolták a kulcsszavakat (az anyaoldalon) és a linkeket (a külső szájtokon) valami kevéske kontextusba,  később már szabályos szövegkatedrálisokat építettek egy-egy szerény, oltárkőnyi kulcsszó vagy link kedvéért. Észre sem vették, hogy tartalomgyárosok és kreatív szövegírók lettek, egyre-másra hoztak létre jobb és jobb leírásokat, új szájtokat, blogokat készítettek, és ontották a kulcsszavas szövegeket. Merthogy ez látszott az egyetlen megfelelő módszernek ahhoz, hogy a kulcsszóelhelyezés és a linkszaporodás természetesnek látsszék és a weblap első oldalra, netén első helyre soroltassék a Google részéről.

Ezzel létrejött a SEO-célú speciális tartalommarketing tevékenység.

Míg a kereskedelmi-üzleti marketingben a content marketing célja az, hogy értékes tartalmak közlésével siessen a vásárlói igények elébe és ezzel segítse elő a termékértékesítést, addig

a keresőoptimalizálásban a tartalommarketing eljárások célja az, hogy a Google elvárásai elébe sietve teremtsenek érvényesítő  kontextust és releváns tartalmi hátteret a szövegbe helyezett kulcsszó és/vagy link számára.

A helyezésjavítás ilyetén módon való gyakorlása idő- és munkaigényes feladat, kreatív és innovatív hozzáállást követel a szakembertől. A támogatott weboldal sikere pedig azt mutatja, mennyire volt eredményes a tartalommarketing munka.

Tartalommarketing és helyezésjavítás a keresőoptimalizálásban

Összefoglalva: a több munkafázisból álló komplex keresőoptimalizálásban alkalmazott tartalommarketing eljárásokra azért van szükség, hogy a SEO-szakember ezzel a módszerrel a Google elvárásai szerinti relevanciát biztosítson az optimalizált honlap kulcsszavai és a bejövő külső linkek (backlinks) számára, és így valósuljon meg az organikus helyezések javulása és minden honlaptulajdonos álma, az első helyre kerülés.


(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Fapados SEO

seo szakértő fapados módszerekkel?

Fapados SEO: elégtelen optimalizálás

Nehéz tanácsot adni annak a honlaptulajdonosnak, aki maga eszkábálta össze a weboldalát és nagyon büszke az eredményre. Hiszen az, amit létrehozott, épp olyan, amilyennek ő szerette volna. A honlap szerinte szép (erről kár is lenne vitatkozni, ízlések a pofonok…), minden ott van rajta, ahol és ahogy kell. A tulaj egyenesen szerelmes a fantázianévbe, amit adott oldalának, világos, hogy domaint is ennek megfelelőt választott. Annak máris nagyon örül, hogy ugyanezzel a fantázianévvel máris az ő honlapja az első a találati listán, ami nem csoda, tekintve hogy egyetlen más weblap sem szerepel ilyen névvel, mi több, ez a fantáziaszó csakis az ő oldalán szerepel.

Mivel azonban ez sajnos egyelőre nem egy világhírű márkanév, ezért rajta kívül élő ember nem keres rá, így lassan rájött, hogy a szerelme tárgyát képező fantázianév helyett inkább a szolgáltatás / termék közkeletű, mondhatni triviális nevével kellene pozíciót szereznie – ezekkel a szavakkal azonban még az első 100-ban sem szerepel weblapja. Vajon miért?

himzett-menyasszonyi-partaA tanácsot adó Google-SEO szakember egy pszichológus türelmével igyekszik elmagyarázni, hogyan működik a világkereső, mit vesz figyelembe akkor, amikor a kulcsszavas keresésre találati oldalakat rangsorol. Itt van máris elsőnek az oldal neve. Kétségtelenül gyönyörű szó a pártafirka, de mivel ezt őrajta kívül senki más nem ismeri, mégis inkább mondjuk “hímzett menyasszonyi ruházat” lenne a megfelelőbb cím. A banális, triviális megnevezés hallatán arca eltorzul. Akkor sem hímzett, hanem varrottas, nem menyasszony, ha mátka, nem ruházat, hanem párta. “Varrottas mátkapárta” – születik a kompromisszum. Na majd erre rácuppannak a házasulandók.

És innen már nem lehet szakmai mederbe terelni a munkát. Fapados optimalizálás következik: ezt-azt azért sikerül rendesen megseózni, kap a weblap tisztességes descriptiont, abban végre ott lehetnek azok a triviális kifejezések (de csak azért, mert nem látszik a honlapon), készül rendes sitemap.xml és robot.txt, kerülnek a szövegbe h1 és h2 headline, valamit strong  és italic kiemelések, kapnak a képek alt és title taget, a szövegmennyiség is elegendő, szépek az aloldali url-ek – épp csak a kulcsszavas relevancia az, ami teljesíthetetlen marad. Keresőbarát lett a weboldal. Hát voltaképp igen. Csak éppen a SEÓja fapados. Utazni is lehet remekül fapados járattal, csak megszeretni nehéz. A Google vidáman feltérképezi az így optimalizált oldalt, indexálja, betározza – és kellemes szendergésre ítéli az adatbázis eldugottabb zugában. Ha netántán valaki az életben varrottas mátkapártát fogna keresni, bizton első találatként dobja az élre.


A SEO-szakember hiába ad jó tanácsot az oldal elnevezését és kulcsszavait illetően, ha a honlap tulajdonosa olyan címhez és olyan kulcsszavakhoz ragaszkodik, amelyekre senki sem keres rá.  A kulcsszavas relevancia hiánya miatt az ilyen weblap nem számíthat organikus forgalomra. Honlap keresőoptimalizálás, tartalomoptimalizálás, keresőbarát weboldal, releváns tartalom, fapados seo-tanácsadás skype-on, keresési kulcsszavak


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod
Google Első Hely © 2016 Frontier Theme