Hogyan lehet a Google keresőben előre kerülni?
Minden weboldal-tulajdonos álma a Google első helyére kerülés, de ha a választott kulcsszó keresettsége jelentős, a jól optimalizált konkurens honlapok száma pedig magas, akkor a vezető találati pozíciókért folyó versenyben az első oldal megcélzása is épp eléggé komoly feladat. Mivel egy kedvezőtlen, nagyon sokadik helyről induló weblap esetén TOP 10 eredményre a SEO-projektum során általában csak hónapok múltán számíthatunk, az első sikert eleinte az jelenti, ha egy-másfél hónap munkája után az organikus helyezések javulni kezdenek, és ha a tendencia folyamatos, az esetben így fog a honlap a Google keresőben előre kerülni előbb-utóbb. Hogy ehhez a programozó, a tartalomfejlesztő, a webmester és a keresőmarketing szakember közös tevékenységében mit kell tenni, azzal számos szakmai cikk foglalkozik, itt most a legfontosabb lépéseket foglalom össze több mint egy évtizedes szakmai tapasztalataim alapján (2006 óta foglalkozom a keresőoptimalizálás elméleti és gyakorlati kérdéseivel; konkrét megbízásokat teljesítve 2011-től kezdődően több honlapot is sikerre vittem munkatársam segítségével.)
Az előbbre kerülés lépései – keresőszempontok érvényesítése
1.Releváns tartalom készítése – első lépés
Fogalmak átfedődése, relevancia
Kulcsszavas kereséseknél az algoritmusok 200 kritérium-csoport alapján, s ezeken belül egyenként cirka 50-50 alszempont szerint rangsorolják a honlapokat, így nagyjából összesen tízezer tényezővel számolhatunk. A fejlesztő mérnökökön kívül ezeket senki sem ismeri, még kevésbé tudható az, melyik szempont milyen mértékben befolyásolja a helyezéseket. Abban azonban mind az elvétve nyilatkozó belső emberek, mind a honlap optimalizálással foglalkozók egyetértenek, hogy az első rangsorolási szempont a tartalom megfelelősége. Nehezebb megmondani, mi számít megfelelőnek. Gyakran említésre került a relevancia és a releváns tartalom, ám nyilvánvaló, hogy a keresőszoftver felől nézve ezt nem ugyanazt jelenti, mint a szövegírók vagy a webtartalmat böngészők számára. Röviden ezt úgy lehetne összefoglalni, hogy az a tartalom mutat valamely témában (és annak kulcsszavait illetően) magas relevanciát, amely nemcsak az olvasók számára, hanem a keresőalgoritmusok elemző értékelése szerint is
- érvényes információkat közöl az adott témában
- adekvát választ ad a keresőkérdésre
- ezt eredeti, egyedi megfogalmazásban teszi
- kiegészül a tartalmat gazdagító járulékos elemekkel (képek, linkek…)
A keresőszoftver számára természetesen nem megfelelő az olyan tartalom, amely ezt a relevanciát nem képes számára érzékeltetni. A tagolatlan puszta szövegfolyam valamilyen nem keresőbarát oldalon például lehet a mondatok szintjén kiváló, mégsem fog jó besorolást kapni, szemben egy jó odalnévvel (title), címekkel és alcímekkel ellátott, a robotok számára a forráskódban leírást (description) és kulcsszószedetet (keywords) tartalmazó website a szövegben fontosnak számító részek strong és italic kiemelésével, megfelelő attribútumokkal ellátott képekkel (pl. alt és title text), hiteles oldalakra mutató hivatkozásokkal, táblázatokkal, felsorolással, definíciókkal és tartalmi összefoglalással stb. gazdagítva már sokkal esélyesebb a jó helyezésekre: éppen ezek a felsorolt elemek (és számos további) teszik a gépi tartalomelemzés számára egyértelművé, hogy az adott téma a weblapon magasra értékelhetően ki van fejtve és megfelelő interpretációt nyert.
Mi a releváns az MI számára?
De önmagában még az sem elég, ha a webtartalmat a legfontosabb 25-30 keresőszempontnak megfeleltetjük és biztosítjuk a kulcsszavak optimálisan gazdag használatát! A Google keresőalgoritmusa ma már egy önálló, fejlett MI, azaz mesterséges intelligencia (angolul AI – Artificial Intelligence), amely a gépi tanulás révén olyan összefüggésekbe helyezve elemzi a weboldal tartalmát, amelyet nemhogy a SEO-szakember, hanem maga a rendszer fejlesztője sem ismerhet pontosan. Valószínűleg ilyen tudásra nincs is feltétlenül szükség, mert empirikus úton megszerezhetők azok a tapasztalatok, amelyekből jól ki lehet következtetni, mi a releváns a webhelyeket listázó mesterséges intelligencia számára a releváns, adekvát választ és felhasználói élményt nyújtó oldal. (No, e felhasználói élmény egy külön fejezetet érdemelne a honlaptartalom milyenségét érintő leírásban… Fogjuk még érinteni, mint ahogy az MI-hez igazodó optimalizációs technikát is.)
2. Keresőbarát weboldal készítése – második lépés
A tartalom csak megfelelő formával párosulva értelmezhető. A weblap technikai hátterének és jellemzőinek egyfelől meg kell felelniük az általános elvárásoknak, másfelől eleget kell tenniük annak a kívánalomnak, hogy a kulcsszavas keresés számára nyilvánvalóvá tegyék: ezen a lapon megtalálható a megfelelő válasz. Általános követelmény például, hogy a webhely feltérképezhető legyen, ugyanakkor a tartalmat nem gazdagító elemek le legyenek tiltva – ezért szükséges, hogy a gyökérkönyvárban ott legyen az xml kiterjesztésű oldaltérkép (sitemap.xml) és a robots.txt fájl, mindkettő ezt a tájékozódást segíti az oldalt szkennelő keresőszovtverek számára. Ugyanígy biztosítani kell az oldal állandó elérhetőségét és gyors betöltődését. De általános kívánalom ez is, amit már említettem: legyen az oldalnak neve, leírása, a címek és alcímek headline h1 … h6 formában legyenek megadva, a képeknek legyen alternatív szövege (alt text) stb.
A kulcsszavas keresés szempontjából keresőbarát honlap a jó domain névvel kezdődik. Nyilvánvaló, hogy ha a szemantikus web mibenlétéről készítünk egy honlapot, akkor a hamburger.hu erre nem megfelelő domain, míg a szemantikusweb. net nagyon is az. Továbblépve: a belső oldalakat keresőbarát URL alatt kell elérni, ez azt jelenti, hogy nemcsak kiolvashatóaknak, hanem beszédesnek kell lenniük. Ha egy aloldal elérési címe szemantikusweb. net/fogalmi-halozat/ – akkor nemcsak mi tudunk következtetni arra, mi lehet a témája és kulcsszava, hanem az értelmező keresőprogram is.
Számos egyéb olyan kritérium létezik, amely segíti a kulcsszavas relevancia mind teljesebb megvalósulását. Érdemes tudni, hogy az egyes beállításokat és a kulcsszóhasználat egészét kölcsönös összefüggésekben kell látni, nyilvánvaló például, hogy a túlhasználat és túlismétlés kontraproduktív, a redundáns elemeket ki kell szűrni. Legyen egyértelmű, hogy nem lehet minden elemnek ugyanaz a neve-címe, hogy az alcím legyen más, mint a főcím, ne ugyanazok a szavak szerepeljenek ugyanolyan összefüggésekben a különböző kiemelésekben. Csak kellő találékonysággal készített honlaptartalommal lehetséges előre kerülni a Google keresőben.
3. Linképítés: hivatkozások hálózata – harmadik lépés
Hivatkozások hálózata. Hogyan kell előre kerülni?
A weboldalak nem magánosan várják látogatóikat az internet virtuális terében, hanem egymással hálózatot alkotnak (nevében is benne van: net, világháló). Ez a hálózat igen nagy mértékben befolyásolja nemcsak az adott webhely megtalálhatóságát, látogatottságát, hanem azt is, mekkora autoritással rendelkezik az online tartalmak világában – és ezzel összefüggésben hogyan szerepel a Google organikus találatainak listáján: előre kerültek-e, vagy a sokadik találati eredményoldalon (SERP) tartoznak a sereghajtók közé.
Hogy egy lap mennyire fontos, értékes, s hogy milyen keresőkérdésekre ad választ, azt korábban a keresőprogramok szinte kizárólag az alapján állapították meg, hogy az adot webhelyre milyen külső honlapokról hány hivatkozás mutatott. Az internetet voltaképp a hiperhivatkozások szőtték egybe és a Google ez alapján ítélt, rangsorolt. Egyértelmű volt, hogy ha egy weboldalra ezer link mutat pl. hangoskönyv szöveggel, akkor az az oldal minden bizonnyal alapvetően fontos információkat nyúlt ebben a témában. Ad absurdum előfordulhatott, hogy egy honlap előre került akkor is, ha a témával nem is foglalkozott és a kulcsszavak elő sem fordultak rajta. Ehhez párezer link elég volt. Ismeretes a régebbi példa: kurvák és gengszterek keresőszóra egy pár napig a kereső a Fidesz honlapját hozta első helyre, nemrégiben pedig a képtalálatok közt fürkészve a webet az idiot szóra Dunald Trump portrék jöttek tucatszámra. Ám hogy a helyezések külső linkekkel befolyásolhatók, azt a Guggle sokkal hamarább észrevette – merthogy amint az üzleti szférában kedvezőnek bizonyult a TOP pozíciókban való szereplés a piac résztvevői számára, kialakult egy üzleti iparág – a linképítés. Mindegy hogyan, mindegy, milyen webszájtokról, csak jöjjön sok-sok backlink – és szárnyalni kezd a szolgáltatói portál vagy a terméket kínáló webshop. A keresőmogul észbe kapott és szűrni kezdte a helyezésmódosító manipulációkat (például a Pingvin algoritmussal). Tíz éve ment rá, és a szűrés még ma sem tökéletes, de a találatok minősége tényleges sokat javult, a linkprofil építés pedig a legkényesebb, legtöbb tudást, kreatív hozzáállást és komplex szemlélet követelő ágazattá vált.
Az, hogy az előre kerülés érdekében hogyan kell a linképítést végezni, sok szakember újra és újra leírja, vannak részletekbe menő leírások, például az alább ajánlott cikk témája:
A szemantikus kereséshez igazodó optimalizálás
– ennek elméleti alapja egyrészt az a tudás, hogy a Google kereső évek óta alkalmazza a látens szemantikai indexelés (LSI) módszerét, másrészt az a feltevés, hogy ennek köszönhetően a szemantikus web létezése a Google-keresések felől nézve nézve tényként kezelhető, és ezért a keresőoptimalizálás során érdemes erre tekintettel lenni mind a honlaptartalom létrehozásánál, mind a linfelhő építésénél. A cél annak elérése, hogy a SEO alá vett honlap a témáját meghatározó kulcsszavak tekintetében az adott webhely a fogalmi háló kitüntetett elemévé váljon, gócpontot képezzen.
(tovább…)
Az elkerülő, álcázó hadműveletek finomodása, egyre okosabb használata végül oda vezetett, hogy a SEO-szakik azon kapták magukat, hogy
