Digitalizálás + Internet
Digitalizálás + Internet = Kánon
A digitális forradalom mindaddig egy nagyobbfajta laborkísérletnek számított, amíg az internet elterjedésével a digitális tartalmak nem váltak mindenki által hozzáférhetővé. Hiába digitalizáltak ugyanis bármit is, mondjuk egy középkori kódexet, 40 vagy akár 30 évvel ezelőtt, ezek az állományok ugyanúgy egy bizonyos helyen voltak eltárolva, mint ahogy például a papíralapú könyvek is. Csak a számítógépek összekapcsolásával létrejött globális hálózat tette lehetővé, hogy a digitális tudás általánosan hozzáférhetővé váljon. A ténylegesen forradalmi áttörést ez jelentette.
A digitális kánon
James Joseph O’Donnell (szül 1950) professzor, az Amerikai Filológustársaság elnöke, a neves középkor-kutató bő negyedszázada, a digitális kultúra ókorában tartotta meg St. Augustine to NREN: The tree of knowledge and how it grows című előadását, amelyben azt taglalta, milyen változást hoz majd az emberi tudás kiszélesedésében az elektronikus médiumok megjelenése.
Némileg távolságtartóan ugyan, de alapvetően lelkesült hangnemben azt írta, szellemileg jóval izgalmasabb korszakban élünk, mint azok, akik a kódex vagy a könyvnyomtatás megszületésének az idején éltek Európában.
Felteszi a kérdést: milyen tanulságot fogalmazhat meg magában e technológiai változásokról a digitális hétköznapok írástudója és fogyasztója? Az antik irodalomból annak a műnek volt nagyobb esélye a fennmaradásra, amelyet megőriztek a kódexek, a kódexekben fennmaradt szövegek közül annak, amely később nyomtatott könyv formában is napvilágot látott. S a nyomtatott könyvek közül? Minden bizonnyal azoknak, amelyeket digitalizálnak. Hozzátehetjük: S ezek közül is azok, amelyek a neten elérhetővé, online olvashatóvá, saját gépre letölthetővé válnak. E művek képezik a digitális kánont.
A technológia alakítja a kánont
Így válik a technológia a kánon alakítójává. A digitális hétköznapok aktív szörfölője számára persze a Google a kályha, amely a könyvek digitalizálásában is élen jár. Nem kétséges, digitális környezetben a könyvtár már nem egy épületet fog jelenteni, hanem egy internetes elérési címet és egy a közönség számára láthatatlan óriásszervert. A szemantikus web fogalmi hálóján lépkedő felhasználó pedig megkeresi, megtalálja és „kikölcsönzi” erről a szerverről a számára szükséges digitális tartalmat.
