Mi a gépi tanulás? Mi a mesterséges intelligencia?
…avagy Miért tikkel a Google?
Egymással összefüggő két fogalomról van szó: a gépi tanulás voltaképp a mesterséges intelligencia tudományának egyik ágazata, amely tanulni képes rendszerekkel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a gépi tanulásra kifejlesztett programok a működésük során szerzett tapasztalatokból tudást nyernek, szereznek, generálnak, szintetizálnak további működésük számára. A gépi tanulás mint folyamat azt jelenti, hogy
az erre alkalmassá tett rendszer példaadatok és minták alapján önvezérelt módon (esetleg bizonyos emberi segítséggel) törvényszerűségeket, szabályokat, trendeket, előfordulási és bekövetkezési mintákat ismer fel és határoz meg, majd ezeket – új adatokkal találkozva – összehasonlításra, értékelésre, elemzésre használja és ennek megfelelőn reagál, hoz döntést.
A mesterséges intelligenciával rendelkező rendszer tehát nem csupán felismeri, megtanulja és elraktározza a mintákat, hanem képes ezek alapján olyan általánosításokra, amelyek birtokában aztán működése során (a tanulási szakasz lezárása után) a következő ismeretlen adatokkal találkozva a korábban felismert törvényszerűségeket alkalmazva választhatja meg reakcióit és hozhat döntéseket.
Napjainkban a számítógép-tudomány már túllépett az előre beprogramozott, pusztán végrehajtás jellegű működések alkalmazásán, a fejlettebb szoftverek már a mesterséges intelligencia kategóriájába tartoznak, azaz intelligens módon viselkednek, így például önállóan reagálnak a környezeti feltételek változására és a gépi tanulás révén képesek saját működésüket is egyre komplexebbé és flexibilisebbé tenni. A mesterséges intelligencia – ahogy a magyar Wikipédia fogalmaz – elláthat bonyolult szabályozási feladatokat, képes a tervezésre és ütemezésre, rendelkezik a diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, egyre kisebb hibaszázalékkal végzi a kézírás-, a beszéd- és az arcfelismerést.
A Google a műszaki progresszió letéteményeseként évek óta elkötelezett számos technológia fejlesztésben, így a gépi intelligencián alapuló innovációban is elöl jár. Legismertebb e területen talán a vezető nélküli, önállóan közlekedő Google-autó, amelyet a sofőr-szoftver egy profi gépkocsivezetőnél is biztonságosabban vezet.
Bár a magyar webtartalmakban szinte mindenki ennek segítségével keresgél, mégis kevésbé ismert tény, hogy a Google keresőmotorja ma már szintén mesterséges intelligenciaként működik és a gépi tanulás révén egyre jobban érti a feltett kérdéseket, továbbá egyre adekvátabb, relevánsabb találatokat kínál a begépelt kulcsszavakra.
Ez általánosságban biztosan igaz, ám a keresőoptimalizálással foglalkozó szakember ezt nem mindig tapasztalja így. A Google keresőalgoritmusának a működésében az egyre javuló, értelmező tartalomfelismerés mellett megjelent bizonyos esetlegesség is. Ez például a kurrens kulcsszavakra indított keresések eredményeiben, a találati listákon megmutatkozó fluktuációban ismerhető fel. Míg egyes weboldalak eléggé stabilan képesek megtartani pozícióikat, más honlapok egyik napról a másikra vagy akár egyetlen napon belül meglepően nagyot ugranak előre vagy hátra – és aztán vissza. Azt gondolnánk, ha egyik nap az intelligens algoritmus eldöntötte, hogy egy bizonyos weboldal a laptop vagy a keresőmarketing szóval mondjuk a kilencedik helyen szerepelhet, akkor semmi sem indokolja, hogy másnap már, példának okáért, a 31-diken találjuk. Sem az adott website, sem a konkurens oldalak nem változhattak annyit néhány óra leforgása alatt, hogy ekkora legyen a változás a besorolásban. Aztán a reggel mért pozíció estére mondjuk a 24. helyre módosul, de másnap már a 17. helyen találjuk oldalunkat. A következő napon 29., aztán 10., aztán meg 34, majd újra 9. De még ennél nagyobb léptékű mozgások is előfordulnak.
A lassú előrekúszást vagy lemorzsolódást jól ismerjük: ilyenkor néhány nap alatt 1-2 pozíciónyi változás történik, és a trend általában beáll: ha egy weboldal Google-helyezése nem stabil, akkor általában kisebb ingadozásokkal hetekig ugyanabba az irányba mozdul: vagy főleg javul, vagy főleg romlik. És ez érthető is, megvannak a honlap-optimalizálásban és a linképítés területén végzett munkában szerzett tapasztalatok ahhoz, hogy nagyjából tudható lehessen, mi okozza az egyirányú kis elmozdulásokat. Vannak továbbá egyszeri nagy előre- vagy hátralépések: nagyon feljön vagy nagyot zuhan a szájt (ennek is megvan az oka, pl. újraindexálás, büntetés vagy épp a korábbi büntetés feloldása, algoritmusfrissítés), de aztán nagyjából ott is marad, ahová átsorolt.
Hosszú évek gyakorlatában tapasztaltuk, okait is tudjuk, tehát normálisnak tekintjük mint a lassú, folyamatos araszolást, mind az egyszeri nagyobb ugrásokat.
No de mi okozza az állandó jellegű, nagy léptékű le-fel liftezést?
Hajlamos vagyok azt hinni, hogy szoftverhiba. Pontosabban: egy önállóan kialakult viselkedési defektus. Ugyanis ha létezik mesterséges intelligencia – márpedig létezik -, akkor az ilyen bonyolult működésű komplex rendszerben törvényszerűen felléphetnek ugyanazok a rendellenességek, mint az emberi elmében. Semmi okunk kételkedni abban, hogy megfelelő fejlettségi szintre jutva a számítógépes intelligencia elméje is elborulhat.
Skizofrén laptopot ugyan még senki sem látott, de a Google roppant tudású algoritmusa olykor mutathat viselkedészavarokat, lehetnek kényszeres cselekvései, mániái, téveszméi. Reméljük, mondjuk agorafóbiája vagy más kognitív viselkedészavara nem alakul ki, de ha még pánikbetegséget nem is produkál, úgy tűnik, tikkelni már képes: kényszeresen újra és újra meg-megrándítja a helyezési listáját.
A gépi tanulás során az erre alkalmassá tett, mesterséges intelligenciává fejlesztett rendszer a működése során megismert példák és minták alapján törvényszerű ismétlődéseket, szabályszerűségeket, észlelési mintákat ismer fel és határoz meg, később – új adatokkal találkozva – a korábbi felismerései és meghatározásai alapján reagál, dönt. Long tail kulcsszavak Google-kereséshez, organikus helyezés, tartalom kereső algoritmus, gépi tanulás, intelligens szoftver, számítógépes mesterséges intelligencia, optimalizált weboldal, honlap helyezés javítása, SEO-szakember, hordozható számítógép, tudomány: számítástechnika
Frisítés: Michael Dell interjúja
A mesterséges intelligencia nagyobb hasznára lesz az emberiségnek, mint amennyit árthat
– ezt a Dell Technologies elnök-vezérigazgatója, Michael Dell mondta Pekingben, egy interjúban.
A jövőben az ember+számítógép megoldásokra kell helyezni a hangsúlyt, nem pedig a gép-mínusz-ember megoldásokra, állított az amerikai számítástechnikai gyártó és informatikai szolgáltató konszern első embere.
Sokak véleménye szerint ugyanis a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, AI) fejlődése nem csak hogy a foglalkoztatásra nézve jelent komoly veszélyt, de magát az emberi civilizációt is végveszélybe sodorhatja.
Dell szerint azonban nem kell tartani az AI-forradalomtól.
Eszközről van szó, nem kell tartani tőle! A gépi adat vált az emberi civilizáció fejlődését meghatározó új erővé.
Szerinte a big data, a dolgok internete (IoT), az ötödik generációs mobil adatátviteli szolgáltatások, a mesterséges intelligencia, az öntanuló gépek és más hasonló innovációk, vagyis összefoglaló nevén a digitális forradalom a legapróbb részleteiben is át fogja formálni nemcsak a gazdaság és a kereskedelem, de a társadalom működését is.
