Google Első Hely

Első helyen az organikus Google-találatok közt. Első oldalra, első helyre kerülés honlaptartalom optimalizálás és linkprofil építés segítségével

számítástechnika

Dell akku, Asus laptop töltő

A legjobb laptop márkák: Dell és Asus

A laptopok működésében a kezdetektől fogva kulcsszerepet játszott az áramellátás. A legelső hordozható számítógépben még nem is volt akkumulátor, hálózatról működött, hordozhatósága abban nyilvánult meg, hogy kis bőröndként lehetett szállítani vagy máshová vinni és ott lehetett bedugni az áramba. Az első tényleges notebook már saját áramforrással rendelkezett, úgy autonóm működésű volt.

Manapság a legkiválóbb laptopmárkák olyan modellekkel rendelkeznek, amelyek sor órányi akkumulátoros üzemidőt biztosítanak a felhasználók számára, maguknak az akkuknak pedig a jelentős teljesítmény mellett egyre kisebb a súlya és egyre hosszabb az élettartalma.

Dell akkumulátor

Dell laptop aksi

A Dell akkumulátor népszerűsége

Érdekes a piaci adatok elemzéséből következtetéseket levonni, eszerint tudható, hogy a szaküzletet Dell akkumulátorból forgalmaznak a legtöbbet, vagyis általában első helyen ez szerepel az eladási listán, ami azt is jelenthetné, hogy ezek hibásodnak meg a leggyakrabban – de nem erről van szó, hanem arról, hogy ezek a legnépszerűbbek és gyakran, ha fennáll a kompatibilitás, más márkák készülékeibe a Dell akkut vásárolnak az igényesek.

Ennek az áramforrásnak a jellemzője, hogy lítium alapú és sorba kötött LiLo, LiPo, LiFe cellák szolgálnak benne energiaforrásul. A LiPo, LiLo és LiFe akkucellák kémiai összetétele különbözik egymástól, emiatt különbözik az elektromos karakterisztikájuk is. A Dell aksik gyártása során a cellák száma maximum 6 drb, de a jelenleg legelterjedtebbek 3 cellát tartalmaznak. Néhány évvel ezelőtt a nikkel-kadmium (NiCd) akkumulátoroknál a 15 cellás egység sem volt ritka.

További részletek a témában:

asus laptop töltő

Kompakt Asus laptoptöltő adapter

Az Asus töltő a favorit

Fontos a jó aksi, de legalább ilyen fontos, hogy legyen mivel feltölteni, illetve ha már feltöltődött, a laptop a hálózatból vehesse fel az áramot. Erre való a laptoptöltő, amelyet tápegységnek és AC adapternek is neveznek, egyik kifejezés sem teljesen pontos, lévén ez az elektromos berendezés nemcsak feltölti a telepeket (töltő) és nemcsak táplálja a készüléket (tápegység), hanem a két funkciót akár felváltva, akár egyszerre végzi, miközben persze átalakítja a hálózati váltóáramot egyenárammá (adapter). A jó töltő és a helyes akkumulátortöltés alapfeltétele a hordozható személyi számítógépek zavartalan működésének.

Ahogy az áramellátó telepek esetében a Dell, úgy a laptoptöltők esetében az Asus a favorit. A webáruházak is ezekből forgalmaznak a legtöbbet. Ár-érték arányuk kiváló, megbízhatóak és nagyon sok típushoz és modellhez használhatóak. Ha fennáll a feszültségben, áramerősségben és teljesítményben a kompatibilitás, a notebook tulajdonosok szívesen használnak ilyen töltőt akár Acer, Lenovo vagy Samsung gyártmányú mobil komputerükhöz.

Az adott gyártótól származó legtöbb AC/DC adapter a következő paraméterekkel rendelkezik:

  • Hálózatból felvett feszültség: 220 – 230 Volt
  • Leadott feszültség: 19 – 20 Volt
  • Leadott áramerősség: 3 – 3,25 Amper
  • Leadott teljesítmény: 60 – 65 Watt

Villamos mértékegységek

A notebook akkumulátorok és laptoptöltők esetében nem árt néhány elektrotechnikai paraméter mibenlétével tisztában lenni:

  • Amper (A): A töltő vagy az akku által leadott vagy felvett elektromos áram erősségének mértékegysége.
  • Milliamper (mA): Az elektromos áram mértékegysége, az Amper ezredrésze. Azaz a 3,0 A ugyanazt jelenti, mint a 3000 mA.
  • Milliamper-óra (mAh), és amperóra (Ah): Az akkumulátorban tárolt töltési energiát kapacitásának a mértékegysége: mennyi áramot tud folyamatosan az akku szolgáltatni egy órán keresztül. A 12 V-os
    6 Ah-ás autóakkumulátor 6 A áramot tud biztosítani egy órán keresztül (6A × 1h = 60Ah).
  • Nominális feszültség (V): Az akkumulátortelep nominális vagy névleges feszültsége. Különböző kémiai tulajdonságaik miatt az egyes cellák feszültsége eltér egymástól:
    • NiCd vagy NiMH: 1,2 V cellánként
    • LiPo: 3,7 V cellánként
    • LiLo: 3,6 V cellánként
    • LiFe: 3,3 V cellánként

A telep névleges feszültségét úgy kapjuk meg, hogy a cellafeszültséget megszorozzuk a cellák számával

  • Teljesítmény (W): A laptoptöltő vagy akkutelep teljesítményét úgy kapjuk meg, ha a leadott/felvett áramerősséget megszorozzuk azzal a feszültséggel, amely mellett ez az áramerősség létrejött. Ha a 19 V-os Asus akkumulátor egy adott pillanatban 3 Ampert adott le, illetve a laptop ennyit vett fel, akkor a pillanatnyi teljesítmény 57 Watt. Az elektromos készülékeken nem a pillanatnyi, hanem a névleges vagy maximális teljesítményt adják meg.

Számítástechnika – elektrotechnika

Volt – amper – watt átszámítás

1 Volt × 1 amper = 1  Watt

teljesítmény, áramerősség, feszültség átszámítás

Watt = Volt × Amper; Amper = Watt / Volt; Volt = Watt / Amper

 

teljesítmény = feszültség × áramerősség

áramerősség = teljesítmény / feszültség

feszültség = teljesítmény / áramerősség

A feszültség, áramerősség és teljesítmény mértékegysége, összefüggéseik.

  • Egy amper az az áramerősség, amely 1 volt feszültség mellett 1 watt teljesítményt létesít.

  • Egy volt feszültség mellett 1  watt teljesítmény leadásához 1 amper áramerősségre van szükség.

Keress rá a Goole-ban: Akkumulátor helyes töltése

SEO projekt 2017/szeptembertől: a budapesti Gradon laptop szerviz honlapjának optimalizálása asus akkumulator és dell laptop töltő (vagy fordítva) kulcsszavakra. Cél: Google első oldal, első hely.


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Gépi tanulás, mesterséges intelligencia

Mi a gépi tanulás? Mi a mesterséges intelligencia?

…avagy Miért tikkel a Google?

gépi tanulás - googleEgymással összefüggő két fogalomról van szó: a gépi tanulás voltaképp a mesterséges intelligencia tudományának egyik ágazata, amely tanulni képes rendszerekkel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a gépi tanulásra kifejlesztett programok a működésük során szerzett tapasztalatokból tudást nyernek, szereznek, generálnak, szintetizálnak további működésük számára. A gépi tanulás mint folyamat azt jelenti, hogy

az erre alkalmassá tett rendszer példaadatok és minták alapján önvezérelt módon (esetleg bizonyos emberi segítséggel) törvényszerűségeket, szabályokat, trendeket, előfordulási és bekövetkezési mintákat ismer fel és határoz meg, majd ezeket – új adatokkal találkozva – összehasonlításra, értékelésre, elemzésre használja és ennek megfelelőn reagál, hoz döntést.

A mesterséges intelligenciával rendelkező rendszer tehát nem csupán felismeri, megtanulja és elraktározza a mintákat, hanem képes ezek alapján olyan általánosításokra, amelyek birtokában aztán működése során (a tanulási szakasz lezárása után) a következő ismeretlen adatokkal találkozva a korábban felismert törvényszerűségeket alkalmazva választhatja meg reakcióit és hozhat döntéseket.

mesterséges intelligencia - google algoritmusNapjainkban a számítógép-tudomány már túllépett az előre beprogramozott, pusztán végrehajtás jellegű működések alkalmazásán, a fejlettebb szoftverek már a mesterséges intelligencia kategóriájába tartoznak, azaz intelligens módon viselkednek, így például önállóan reagálnak a környezeti feltételek változására és a gépi tanulás révén képesek saját működésüket is egyre komplexebbé és flexibilisebbé tenni. A mesterséges intelligencia – ahogy a magyar Wikipédia fogalmaz – elláthat bonyolult szabályozási feladatokat, képes a tervezésre és ütemezésre, rendelkezik a diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, egyre kisebb hibaszázalékkal végzi a kézírás-, a beszéd- és az arcfelismerést.

A Google a műszaki progresszió letéteményeseként évek óta elkötelezett számos technológia fejlesztésben, így a gépi intelligencián alapuló innovációban is elöl jár. Legismertebb e területen talán a vezető nélküli,  önállóan közlekedő Google-autó, amelyet a sofőr-szoftver egy profi gépkocsivezetőnél is biztonságosabban vezet.

Bár a magyar webtartalmakban szinte mindenki ennek segítségével keresgél, mégis kevésbé ismert tény, hogy a Google keresőmotorja ma már szintén mesterséges intelligenciaként működik és a gépi tanulás révén egyre jobban érti a feltett kérdéseket, továbbá egyre adekvátabb, relevánsabb találatokat kínál a begépelt kulcsszavakra.

Ez általánosságban biztosan igaz, ám a keresőoptimalizálással foglalkozó szakember ezt nem mindig tapasztalja így.  A Google keresőalgoritmusának a működésében az egyre javuló, értelmező tartalomfelismerés mellett megjelent bizonyos esetlegesség is. Ez például a kurrens kulcsszavakra indított keresések eredményeiben, a találati listákon megmutatkozó fluktuációban ismerhető fel. Míg egyes weboldalak eléggé stabilan képesek megtartani pozícióikat, más honlapok egyik napról a másikra vagy akár egyetlen napon belül meglepően nagyot ugranak előre vagy hátra – és aztán vissza. Azt gondolnánk, ha egyik nap az intelligens algoritmus eldöntötte, hogy egy bizonyos weboldal a laptop vagy a keresőmarketing szóval mondjuk a kilencedik helyen szerepelhet, akkor semmi sem indokolja, hogy másnap már, példának okáért, a 31-diken találjuk. Sem az adott website, sem a konkurens oldalak nem változhattak annyit néhány óra leforgása alatt, hogy ekkora legyen a változás a besorolásban. Aztán a reggel mért pozíció estére mondjuk a 24. helyre módosul, de másnap már a 17. helyen találjuk oldalunkat. A következő napon 29., aztán 10., aztán meg 34, majd újra 9. De még ennél nagyobb léptékű mozgások is előfordulnak.

A lassú előrekúszást vagy lemorzsolódást jól ismerjük: ilyenkor néhány nap alatt 1-2 pozíciónyi változás történik, és a trend általában beáll: ha egy weboldal Google-helyezése nem stabil, akkor általában kisebb ingadozásokkal hetekig ugyanabba az irányba mozdul: vagy főleg javul, vagy főleg romlik. És ez érthető is, megvannak a honlap-optimalizálásban és a linképítés területén végzett munkában szerzett tapasztalatok ahhoz, hogy nagyjából tudható lehessen, mi okozza az egyirányú kis elmozdulásokat. Vannak továbbá egyszeri nagy előre- vagy hátralépések: nagyon feljön vagy nagyot zuhan a szájt (ennek is megvan az oka, pl. újraindexálás, büntetés vagy épp a korábbi büntetés feloldása, algoritmusfrissítés), de aztán nagyjából ott is marad, ahová átsorolt.

Hosszú évek gyakorlatában tapasztaltuk, okait is tudjuk, tehát normálisnak tekintjük mint a lassú, folyamatos araszolást, mind az egyszeri nagyobb ugrásokat.

No de mi okozza az állandó jellegű, nagy léptékű le-fel liftezést?

Hajlamos vagyok azt hinni, hogy szoftverhiba. Pontosabban: egy önállóan kialakult viselkedési defektus. Ugyanis ha létezik mesterséges intelligencia – márpedig létezik -, akkor az ilyen bonyolult működésű komplex rendszerben törvényszerűen felléphetnek ugyanazok a rendellenességek, mint az emberi elmében. Semmi okunk kételkedni abban, hogy megfelelő fejlettségi szintre jutva a számítógépes intelligencia elméje is elborulhat.

Skizofrén laptopot ugyan még senki sem látott, de a Google roppant tudású algoritmusa olykor mutathat viselkedészavarokat, lehetnek kényszeres cselekvései, mániái, téveszméi. Reméljük, mondjuk agorafóbiája vagy más kognitív viselkedészavara nem alakul ki, de ha még pánikbetegséget nem is produkál, úgy tűnik, tikkelni már képes: kényszeresen újra és újra meg-megrándítja a helyezési listáját.


gépi intelligencia - tanuló algoritmus

(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod
Google Első Hely © 2016 Frontier Theme