Gondolkodnak-e a beszélő számítógépek?
Gondolkodnak-e a gépek?
A digitális bennszülöttek, azaz az internet korszak előtti világot már nem ismerő Z-generációs gyermekeink és főleg unokáink számára talán már teljesen egyértelmű és megszokott lesz az, hogy egy robothoz beszélhetnek – az megérti és válaszol vagy cselekszik, míg a 20. században született – most még – fiatalok fülében élénken cseng a betárcsázós internet kerregő-recsegő hangja. Felesleges sokadszorra elismételni, hogy a tudomány segítségével a gépek átvesznek bizonyos, jelenleg csak ember által elvégezhető feladatokat, ám ez közel sem annyira futurisztikus elképzelés, mint gondolnánk. A gépi tanulás révén okosodó mesterséges intelligencia már ma is bámulatos eredményeket produkál.
Ha pedig a beszéd és a gondolkodás képessége egymásból következve szorosan összefügg, akkor…
Szabad-e Istent játszani?
Tudósok garmadája törekszik arra évtizedek óta, hogy megalkossák a tökéletes mesterséges intelligenciával felruházott gépet abból a célból, hogy azok szimulálják az emberi gondolkodást. A mesterséges intelligencia lendületet ad az innovatív elképzeléseknek és új lehetőségeket teremt, ahogyan a múltban az abszolút tudás tárának is tekinthető internet is olyan új vállalkozásokat teremtett, mint pl. a Google, a blogok vagy a közösségi oldalak. Egyes szakértők szerint ezek az emberi gondolkodással felruházott robotok egy nap gyerekeket fognak tanítani. Csak nem lehet sokkal nehezebb, mint vagy autót vezetni – hiszen ezt már kitűnően tudnak a sofőrszoftverek.
Egyszerűnek hangzik a gépek szóbeli vezérlése, ám hogy egy számítógép értelmes választ tudjon adni egy egyszerű kérdésre, több, mint egy tucatnyi technológia összehangolt munkájára van szükség amellett, hogy itt többről van szó, mint egyszerű hangvezérléses internetes keresés.
A szóbeli kommunikációra képes gépek fejlesztéséhez olyan világhírű vállalatok is csatlakoztak, mint a Google és a Microsoft, valamint legújabban az Apple.
Csinos-e a virtuális személyi titkár(nő)?
Egy ma már talán meghaladottnak tekinthető hír szerint (a minap keveredett kezünk ügyébe) e témában s Siri nevű cég jutott eddig legmesszebb a fejlesztésekkel, midőn megalkotta a “virtuális személyi titkár” projekt keretében az említett számítógépes entitást. A program meghallgatja a szóban feltett kérdéseket, felkutatja a megfelelő információt és annak megfelelően cselekszik. A titkár szövegértése nem tökéletes, inkább ahhoz hasonlítható, ha valaki középfokon beszél egy másik nyelvet – de a szövegkörnyezetből általában felfogja, hogy mi a parancs vagy a kérdés lényege.
A technológia annyira lenyűgözte az Apple céget, hogy 2010 áprilisában felvásárolta a Sirit több mint 200 millió dollárért. Vajon hol tartanak most?
Morális kérdések merülnek fel
A mesterséges intelligencia témaköre bizony számos erkölcsi kérdéseket is felvet – mire fogják felhasználni, élni vagy visszaélni fognak-e az illetékes üzemeltetők e lehetőséggel, emberbarát lesz-e vagy sem. Szent Isaak Asimov a megmondhatója, hogy a kérdések sora végtelen, egy azonban biztos: a számítógépek lehetnek intelligensebbek bizonyos feladatokban, mint a legokosabb ember, ám programozott tudásuk igencsak szűk keretek között mozog. Ezen azonban egy könnyű lendülettel túlmozdul a gépi tanulás: a computer magamaga programozza, fejleszti önmagát. Istent teremtünk, ha a maga-teremtés képességét is megadjuk neki?
Izgalmas kérdés az is, hogy a számítógépek helyesen értelmezik-e majd a nyelvi és szociális környezetet, például hogy beszélgetés közben a megfelelő helyen veszik el, illetve adják át a szót.
Nem szükséges párhuzamot vonni a kettő között, de hasznos lehetőségeiben is megvizsgálni az emberi gondolkodás és a mesterséges intelligencia közötti különbségeket. A kettő ma még kiegészíti egymást, így a közeljövőben hasznunkra válhat ez a fajta technológia – ám a távoli jövő a jobb teljesítményre képes versenyzőnek kedvez.
- Apple számítógép szerviz – legjobb márkák
- Beszédfelismerés, számítástechnika, internet
1 Comment
Add a Comment