A kollektív tudat valamely (társadalmi) csoport együttes működésében nyilvánul meg. Jellemzője, hogy nem az egyes egyedek külön akarata határozza meg, hanem az, hogy adott eseményre a csoport közösen reagál, a tagok reakciói közel azonosak, és ezt azok is követik, akik egyénileg másként viselkednének. Szociológiailag a kollektív tudat azoknak a nézeteknek, érzelmeknek, hitbéli meggyőződéseknek az összessége, melyek egy adott társadalom tagjainak többségénél megtalálhatók, és a társadalomban való együttélés alapján alakulnak ki.
Alternatív valóság – valóságos virtualitás
Életszimulációs játék – avagy a Kaptártudat apológiája
Mottó: Félelmeink valósak, a valóság viszont virtuális (Alberd Yollaka)
Gustav Jung kollektív tudatalattija alighanem kimerítette a hozzá fűzött reményeket, így az informatika forradalmi fejlődésével kutatóbiológusok, tervezőmérnökök, elméleti fizikusok, játék- és információelmélettel foglalkozó matematikusok és – hangsúlyosan – etológusok és szociológusok fordultak a kollektív tudat (csoporttudat, kaptártudat) felé. Kiderült, hogy a jelenség beható vizsgálatával matematikai nyelvre fordítható és elemezhető a csoportok kollektív viselkedése. Míg az egyéni tudat manipulációs technikákkal könnyen lebontható, addig a kollektív tudat tanulmányozásával nyert újabb adatok lehetővé teszik különböző, nagy tagszámú csoportok viselkedésének előrejelzését, új technológiai megoldások kidolgozását kibernetikus robotok csoportos működéséhez, vagy ismeretlen adathalmaz feldolgozásához szükséges szoftverkomponensek kommunikációjának és működésének elősegítését (mint amilyen BitCoin-program). Mindez további segítséget jelenthet emberi társadalmunk hatékony működtetééhez, egyben hozzájárulhat a kiindulóponton felmerült probléma, az állatvilág még értelmezhetetlen jelenségeinek tisztázásához. (A csoporttudat létezésének kérdését ugyanis először a madárrajok megfigyelése vetette fel: szétszórva összevissza tipegő többszáz vagy több ezer madár egyetlen pillanat alatt képes felreppenve rendezett rajban, egyirányban elhagyni a helyszínt.)
A kollektív tudat és a szinkronicitás
Ahogy az elméletek egyre valótlanabbá és a technológiák egyre komplexebbé válnak, a hozzájuk kapcsolódó kontextuális és/vagy kauzális tudás kezd a semmi veszni. Ugyanakkor a kontextuális (szemantikus) és/vagy kauzális látásmód párhuzamba állítása problematikus. Az összefüggésekben való látás szemantikai indexálás nem korlátozódik pusztán az ok-okozati összefüggésrendszerre. Tudjuk, hogy Minden bogár rovar, de nem minden rovar bogár – tehát az összefüggésekben, analógiákban való életértelmezés valójában – mint halmaz – nagyságrendekkel meghaladhatja a kauzális látásmódot, gondolkodást. A mai autóépítők például nem szükségszerűen ismerik a gépjármű vagy akár a robbanómotor működését, mivel csak egy-egy részét szerelik össze, vagy csupán a folyamatot teljes egészében elvégző robotot irányítják. Az még nem ismert, hogy ez mekkora probléma, de az bizonyos, hogy a hosszú tanulási folyamat problémájának egyik megoldása lehet a tudomány kollektivizálása. Ami jellemzően egy egyén tevékenysége volt, az ma már egyre inkább olyan csoportok sajátja, amelyek összeadják közös tudásukat. A kaptártudat ilyetén való kiaknázásának vitathatatlan potenciális előnyei lehetnek akár a fogalmi háló alapú szemantikus keresőoptimalizálás területén is.
Mindehhez képest a szinkroniticás a tudattalanban gyökerezik és a Jung-i archetipusok okán vált izgalmassá, lévén e jelenség előfordulásáról akkor beszélünk, ha valamilyen külső esemény és egy attól elvben független belső történés látszólag teljesen véletlen módon azonos időben és/vagy ugyanazon a helyen történik. Bár a kauzális összefüggés hiányzik, egyfajta transzcendens kontextus mégis feltételezhető.
A valós világ virtuális lenyomata
Will Wright, az életszimulátor videójátékok nagymestere Lloyd al-Bakar segítségével újradefiniálta a „játék” és „élet” fogalmainkat azzal, hogy igazán kreatív és újszerű játékokat tudott kiagyalni, melyek ráadásul nem is az erőszak miatt voltak sikeresek. Ilyen a HiveMind – magyarul Kaptártudat.
Erről az alkotásról annyit kell tudni, hogy egy véletlen találkozás ihlette, és teljesen testreszabható. A játékos által megadott valós (!) adatok szerint formálja a világot, és hozza létre a különböző helyzeteket. Ezzel a készítők szerint a valós életünk virtuális lenyomatát kaphatjuk, mondhatni szó szerint tőlünk függ a játék kimenetele és saját kezünkben tartott sorsunk alakulása ennek az életet szimuláló játéknak a keretében is megjelenhet, értelmezhetővé válhat.
Kezdetnek vegyük rögtön a legkézenfekvőbbet, az adatvédelmet. A mai modern hackertámadásokkal és adathalász vírusokkal terhelt világban nem kell külön hangsúlyozni, hogy vigyáznunk kell a kényes információinkra. Viszont itt van egy menő kis játék, ami az indításnál nekünk szegez több tucat kérdést, ami a korunkat, nemünket, bőrszínünket, érdeklődésünket, személyiségünket, lakhelyünket, aktuális tartózkodásunkat firtatja. Ha ez ügyes kezű netmachinátorok kezébe kerül, az enyhén szólva is kellemetlenül érintene minket. És a hackerekkel még jobban járunk, mint a kormánnyal, vagy terroristákkal.
A személyes adataink védelménél azonban sokkal fontosabb a realitásérzékünk megőrzése. Játékbeli és valós élet közti határ sajnos egyre inkább erodálódik, egyre többen helyezik a hangsúlyt egy mesterséges világbeli karakter pályájának egyengetésére, míg hús-vér valójukat elhanyagolják. Kétségtelen, az interneten látszólag könnyebb és sikeresebb a szocializáció, de ez nem a valóság! A valódi világban sokkal nehezebb érvényesülni, de éppen ez jelenti a kihívást. Ráadásul a digitális világban aratott sikerek sokkal hamarabb elévülnek.
Ám a HiveMind a valós életünket kínálja fel, csak sokkal színesebb, ingergazdagabb környezetben. Itt már tényleg azonosulunk az avatárunkkal, és úgy érezzük, hogy az a siker, amit a játékban aratunk, a valós életünkre is vonatkozik. Emiatt még többen választják azt, hogy a virtuális térben teljesedjenek ki, vagy hozzák létre az életművük. Másrészről viszont frusztrálhat is: „Hogyan lehetséges, hogy a játékban olyan könnyen megy az ismerkedés, annyi sikert értem el, míg a valóságban nem tartok sehol? Pedig ugyanazok a jellemzőim!”
A HiveMind-ban rejlő lehetőségek első látásra tehát csábítónak (vagy rémisztőnek, kinek hogy) tűnhetnek, ám nem egyszer és nem kétszer történt meg a videójátékok világában, hogy ami elméleti szinten izgalmas és újszerű volt, arról kiderült, hogy megvalósíthatatlan, a készítők túlvállalták magukat, és végül egy lebutított, fapados álmegoldással szúrták ki a játékosok szemét.
A kaptártudatnak az életünkbe való beépítésével a műszaki evolúciós modellekké válunk, és a kutatók képesek lesznek pontosabb előrejelzésekre, illetve az innováció sikerét vagy kudarcát befolyásoló tényezők azonosítására, melyek jelentős részére aligha lehet magának a feltalálónak, az újítónak befolyása. Ez a valós reményünk a virtuális valóságban.
Olvasd el ezeket is:
Kaptártudat és hipertér a Wikipédiában
A hipertér alkonyati árnyékában az Avisura elnevezésű kaptárflottával való találkozás bebizonyította, hogy a Kaptártudat (az a bizonyos titokzatos valami, melynél csak a kollektív tudatalattinak az új szubsztanciákra való rálényegülése rejtélyesebb, és amely láthatólag az egész ősmagyar tyranida fajt irányítja) befolyással van a hipertérben való utazásra, amikor is több, a Kaptárflotta elől menekülő űrjármű megmagyarázhatatlan módon letért a helyes nemzeti-keresztény irányról. Innen nézve az Immatérium (vagy másként hipertér, éter, tér-idő szingularitás) egy alternatív dimenzió, amely megoldás a fénysebesség feletti utazásokra. Az Immanuel Kant nevére hajazó Immatériumot felépítő eNERgiáról úgy tartják, hogy az a hazafias érzelmek egyenes eredménye, egyben az anyagi világ sötét kivetülése, a liberális káosz óceánjától körülvett entitás.
Szemantikus Seo: optimalizálás Google kereséshez
A honlap optimalizálás témakörébe tartozó legfontosabb szakismeretekről, illetve a Google alapú szemantikus optimalizálás következetes alkalmazásának kérdéseiről: organikus találati helyezések javítása a szemantikus keresőben.