Google Első Hely

Első helyen az organikus Google-találatok közt. Első oldalra, első helyre kerülés honlaptartalom optimalizálás és linkprofil építés segítségével

mesterséges intelligencia

Az internet neme és az abszolút tudás, II. rész

Abszolút tudás és internet korreláció

Lehetséges abszolút tudásról beszélni korunk hipertext-rendszerét fürkészve?

Beugrik a magyar népmesebeli pásztorlegény története, aki miután kiment egy kis kígyót a tüzes gödörből, jutalomképpen választhat egy zsák arany és az állatok nyelvének értése, beszélése között, ő meg ez utóbbi mellett dönt? A tudás iránti vágyunk a mai napig töretlen.

Weiss János Hegel abszolút tudással kapcsolatos meglátásaira hivatkozott publikációjában:

Az igaz az egész. Az egész azonban csak a fejlődése által kibontakozó lényeg. Az abszolútumról azt kell mondanunk, hogy lényegileg eredmény, hogy csak a végén az, ami valójában.

Kimondhatjuk? S tán nem tetszünk vakmerőnek, hogy az abszolút tudás nem lehet egy pezsgőtabletta (nem, nem hittük, hogy az lenne…), amely feloldódik az ember elméjében, és melynek következtében mindentudóvá válhatunk. Nem: ez egy folyamat, mely önmaga végtelenségébe réved és a beérés illúziójával csábít, serkent, ösztönöz a fáradhatatlan önfejlesztésre.

Hol lakozik az abszolút tudás, mi hordozza?

Szigeti Csaba egy írásában a következőket olvashatjuk: ha arra kérdezünk rá, hogy ki vagy mi az abszolút tudás hordozója, akkor a kérdésre a következő válaszok adhatók:

az abszolút tudás hordozója

  1. a történelem végén élő Bölcs, még pontosabban:
  2. e bölcs munkája, a Könyv, egészen pontosan:
  3. valami olyasmi, aminek viszonylag jól megfeleltethető az Internet jelensége.

Nem kevesebbre következtethetünk az előbb idézett sorokat elemezve, minthogy az internetet az abszolút tudás (potenciális) hordozójaként tüntette fel a szerző.

Androgün-Internet: NDR-NTR – nyelvpörgetés

Minden nyelv már önmagában egy csoda. Méltóságteljesen helytáll, ha bölcselkedni szeretnénk, ugyanakkor nem vonakodik akkor sem, ha nyelvjátékra invitáljuk, hiszen e cselekvési forma is tartogathat számunkra meglepetéseket. Azt mondják, hogy nyelvünk, a magyar nyelv alapját, fundamentumát, mondhatni csontvázát a mássalhangzók képezik, amelyre a magánhangzók harmonikusan épülnek rá. Lássuk, mi rejlik az androgün-internet mélyén, ha nyelvünk ezen szemüvegén át kémleljük?

András-Andrea névvel rendelkezhetne az androgün internet?

Vegyük az András férfinevet: amely férfinév közvetlenül az Andreaszból vétetett, és mely görög elemzés szerint férfiast jelent. Ha az András NDR mássalhangzóit helyezzük a nyelvpörgetés mikroszkópja alá, akkor észrevehetjük, hogy az internet NTR hangjai ugyancsak összecsengenek (mi több : a t éppenséggel a d váltópárja- aNDRás, iNTeRnet). Rendben, mondhatnánk, ám hol van itt a női princípium képviselője? Névileg meglapulhat az Andrea női névváltozatban. Az Andrea az András férfinév magyarul és több más nyelven is használatos női párja.A két név együttese, pedig tálcán nyújtja át számunkra az androgün kifejezést és egyúttal az internet-jelenség androgün mivoltát is magában hordozza.

Lépjünk tovább? Kylkhor…

Nem, nem fogunk elrugaszkodni a realitástól, hiszen ma már virtuális valóságról beszélünk, így a valóság csupán valóságokként szerepelhet. A tudományos-fantasztikus írások sokak számára többet jelentenek néhány óra fantázia-világban történő megmártózásnál, hiszen számos történet olyan eszmefuttatásokat, feltételezéseket épít be önmagába, melyek érdekesség-mivoltuknál nemesebb szándékkal láttak napvilágot. Itt van mindjárt Jerry és Henton története, akikről Stephen Weeter ír A Kylkhor című novellájában. Jerry író, aki mesteri tökéletességgel és precizitással képzeli el és jeleníti meg regénye főhősét, Hentont. A főhős azonban életre kel és teremtője életére tör. A történet záró jelenetében Jerry úgy szabadul meg Hentontól, hogy máglyahalálra ítéli frissen befejezett könyvét.

Mi köze ennek a történetnek az internethez?

Az internet e cikkben nem szándékszik magára ölteni Henton szerepét, sem misztikus-sötét térként ábrázoltatni, egyszerűen azt kívánja tükrözni ezáltal e cikk szerzője, hogy az internet világát oly aprólékos, pontos passzusokban rendezzük be, hogy az már kész belépni (vagy már belépett?) valóságunkba.

Tisztázzuk a Kylkhor mibenlétét: „A Kyilkhor saját szellemi energiánk szülötte. Mi adunk neki testet, érzelmeket, múltat… A Kyilkhor itt van körülöttünk és csak arra vár, hogy belépjen világunkba.” A Kylkhornak nevet adunk, élettel telítjük, tehát mi magunk teremtjük meg.

Gépember és/vagy embergép?

Sokak favorit filmje A kétszáz éves ember (Bicentennial Man) Robin Williams főszereplésében. Dióhéjban a filmről: végigkövethetjük azt az utat, illetve azt a metamorfózist, amelynek során egy háztartási gép, egy robot emberré válik. Ám a 2014-ben megjelent sikeres filmben, a Transzcendensben (Transcendence) a rendező azt a bizonyos másikfajta, másmilyen fejlődési irányt is elénk kívánta tárni. A filmben ugyanis a mesterségesintelligencia-kutatót alakító Johnny Depp megkísérel létrehozni egy saját öntudattal rendelkező gépet. Végül a szakértő önnön emlékeit táplálja be a gépbe és ő maga alakul át mesterséges intelligenciává, melynek hatására igen hasznos és csodaértékű dolgok véghezvitelének képességéhez jut, ugyanakkor félelmet is kelt.

Felkerül a válasz-igények listájára a viszonyulás kérdése is. Tudniillik a mód, ahogyan, amiként viszonyul(hat)unk az internethez. Hogyan tesszük, hogyan tehetjük, hogyan tehetnénk mindezt?

Szent? Csatlós? Szövetséges?

Mi ez a különös és izgalmas, rejtélyes és becses jelenség? Szent tér, mely újszerű vallásnak kínál helyet, melyben a középpontot, az axis mundit, a világtengelyt az ember-számítógép páros képezi?

Talán hűséges szolgaként, csatlósként fordítsuk felé orcánkat? Engedtessék meg egy pillanatra, hogy a nagyszerű Márai Sándor Füveskönyvében lejegyzett, a test megismeréséről szóló fejezetet átértelmezzem, csupán abból  a meggondolásból, hogy a megértéshez, s ezáltal legalább egy igazsághoz, közelebb juthassak.

meg kell ismerni az internet természetét is. De csak úgy, mint egy…szolga természetét. Jellemünk az úr, értelmünk parancsol; az internet csak szolga. Úgy is kell bánni vele, értelmesen és méltányosan, pártatlanul és szigorúan, mint egy szolgával, aki minden pillanatban hajlamos a hűtlenségre, a szökésre és a lázadásra. Meg kell ismernünk természetét, hajlamait, s amennyire lehet, egyeztetni kell a világgal, a lehetőségekkel, az élet örök ütemének áradásával (…) Mindent akar… minden örömet, mindenfajta kielégülést és folyamatosan akarja. Ilyenkor szigorral kell bánni vele (…) meg kell ismerni természetét és minőségét, titkos szükségleteit, s jóindulattal és tapasztalással megadni neki mindent, amire szüksége lehet, hogy elvégezze dolgát és ne zavarja jellemünket és értelmünket. De a jellem ne tűrjön semmiféle rabszolgalázadást.

Vagy tán bánjunk vele szövetségesként, együttműködésre készen? Nem adván lehetőséget közös ellenségünk, a tudatlanság, térhódításának?

Vendégposzt. Szerző: gybm

Előző rész: Beszélhetünk-e az internet neméről? – Az internet neme és az abszolút tudás, I. rész. 

Az internet az abszolút tudás hordozója. Mi teremtettük meg, mi hoztuk létre az internet digitális tudását oly aprólékosan és pontosan, hogy ennek birtokában már kész belépni, behatolni valóságunkba. Kulcsszavak Google kereséshez: internetes tartalom, digitális tartalom, abszolút tudás és internet, mesterséges intelligencia


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Gépi tanulás, mesterséges intelligencia

Mi a gépi tanulás? Mi a mesterséges intelligencia?

…avagy Miért tikkel a Google?

gépi tanulás - googleEgymással összefüggő két fogalomról van szó: a gépi tanulás voltaképp a mesterséges intelligencia tudományának egyik ágazata, amely tanulni képes rendszerekkel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy a gépi tanulásra kifejlesztett programok a működésük során szerzett tapasztalatokból tudást nyernek, szereznek, generálnak, szintetizálnak további működésük számára. A gépi tanulás mint folyamat azt jelenti, hogy

az erre alkalmassá tett rendszer példaadatok és minták alapján önvezérelt módon (esetleg bizonyos emberi segítséggel) törvényszerűségeket, szabályokat, trendeket, előfordulási és bekövetkezési mintákat ismer fel és határoz meg, majd ezeket – új adatokkal találkozva – összehasonlításra, értékelésre, elemzésre használja és ennek megfelelőn reagál, hoz döntést.

A mesterséges intelligenciával rendelkező rendszer tehát nem csupán felismeri, megtanulja és elraktározza a mintákat, hanem képes ezek alapján olyan általánosításokra, amelyek birtokában aztán működése során (a tanulási szakasz lezárása után) a következő ismeretlen adatokkal találkozva a korábban felismert törvényszerűségeket alkalmazva választhatja meg reakcióit és hozhat döntéseket.

mesterséges intelligencia - google algoritmusNapjainkban a számítógép-tudomány már túllépett az előre beprogramozott, pusztán végrehajtás jellegű működések alkalmazásán, a fejlettebb szoftverek már a mesterséges intelligencia kategóriájába tartoznak, azaz intelligens módon viselkednek, így például önállóan reagálnak a környezeti feltételek változására és a gépi tanulás révén képesek saját működésüket is egyre komplexebbé és flexibilisebbé tenni. A mesterséges intelligencia – ahogy a magyar Wikipédia fogalmaz – elláthat bonyolult szabályozási feladatokat, képes a tervezésre és ütemezésre, rendelkezik a diagnosztikai és fogyasztói kérdésekre adott válaszadás képességével, egyre kisebb hibaszázalékkal végzi a kézírás-, a beszéd- és az arcfelismerést.

A Google a műszaki progresszió letéteményeseként évek óta elkötelezett számos technológia fejlesztésben, így a gépi intelligencián alapuló innovációban is elöl jár. Legismertebb e területen talán a vezető nélküli,  önállóan közlekedő Google-autó, amelyet a sofőr-szoftver egy profi gépkocsivezetőnél is biztonságosabban vezet.

Bár a magyar webtartalmakban szinte mindenki ennek segítségével keresgél, mégis kevésbé ismert tény, hogy a Google keresőmotorja ma már szintén mesterséges intelligenciaként működik és a gépi tanulás révén egyre jobban érti a feltett kérdéseket, továbbá egyre adekvátabb, relevánsabb találatokat kínál a begépelt kulcsszavakra.

Ez általánosságban biztosan igaz, ám a keresőoptimalizálással foglalkozó szakember ezt nem mindig tapasztalja így.  A Google keresőalgoritmusának a működésében az egyre javuló, értelmező tartalomfelismerés mellett megjelent bizonyos esetlegesség is. Ez például a kurrens kulcsszavakra indított keresések eredményeiben, a találati listákon megmutatkozó fluktuációban ismerhető fel. Míg egyes weboldalak eléggé stabilan képesek megtartani pozícióikat, más honlapok egyik napról a másikra vagy akár egyetlen napon belül meglepően nagyot ugranak előre vagy hátra – és aztán vissza. Azt gondolnánk, ha egyik nap az intelligens algoritmus eldöntötte, hogy egy bizonyos weboldal a laptop vagy a keresőmarketing szóval mondjuk a kilencedik helyen szerepelhet, akkor semmi sem indokolja, hogy másnap már, példának okáért, a 31-diken találjuk. Sem az adott website, sem a konkurens oldalak nem változhattak annyit néhány óra leforgása alatt, hogy ekkora legyen a változás a besorolásban. Aztán a reggel mért pozíció estére mondjuk a 24. helyre módosul, de másnap már a 17. helyen találjuk oldalunkat. A következő napon 29., aztán 10., aztán meg 34, majd újra 9. De még ennél nagyobb léptékű mozgások is előfordulnak.

A lassú előrekúszást vagy lemorzsolódást jól ismerjük: ilyenkor néhány nap alatt 1-2 pozíciónyi változás történik, és a trend általában beáll: ha egy weboldal Google-helyezése nem stabil, akkor általában kisebb ingadozásokkal hetekig ugyanabba az irányba mozdul: vagy főleg javul, vagy főleg romlik. És ez érthető is, megvannak a honlap-optimalizálásban és a linképítés területén végzett munkában szerzett tapasztalatok ahhoz, hogy nagyjából tudható lehessen, mi okozza az egyirányú kis elmozdulásokat. Vannak továbbá egyszeri nagy előre- vagy hátralépések: nagyon feljön vagy nagyot zuhan a szájt (ennek is megvan az oka, pl. újraindexálás, büntetés vagy épp a korábbi büntetés feloldása, algoritmusfrissítés), de aztán nagyjából ott is marad, ahová átsorolt.

Hosszú évek gyakorlatában tapasztaltuk, okait is tudjuk, tehát normálisnak tekintjük mint a lassú, folyamatos araszolást, mind az egyszeri nagyobb ugrásokat.

No de mi okozza az állandó jellegű, nagy léptékű le-fel liftezést?

Hajlamos vagyok azt hinni, hogy szoftverhiba. Pontosabban: egy önállóan kialakult viselkedési defektus. Ugyanis ha létezik mesterséges intelligencia – márpedig létezik -, akkor az ilyen bonyolult működésű komplex rendszerben törvényszerűen felléphetnek ugyanazok a rendellenességek, mint az emberi elmében. Semmi okunk kételkedni abban, hogy megfelelő fejlettségi szintre jutva a számítógépes intelligencia elméje is elborulhat.

Skizofrén laptopot ugyan még senki sem látott, de a Google roppant tudású algoritmusa olykor mutathat viselkedészavarokat, lehetnek kényszeres cselekvései, mániái, téveszméi. Reméljük, mondjuk agorafóbiája vagy más kognitív viselkedészavara nem alakul ki, de ha még pánikbetegséget nem is produkál, úgy tűnik, tikkelni már képes: kényszeresen újra és újra meg-megrándítja a helyezési listáját.


gépi intelligencia - tanuló algoritmus

(tovább…)


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod
Google Első Hely © 2016 Frontier Theme