Google Első Hely

Első helyen az organikus Google-találatok közt. Első oldalra, első helyre kerülés honlaptartalom optimalizálás és linkprofil építés segítségével

Az internet neme és az abszolút tudás, II. rész

Abszolút tudás és internet korreláció

Lehetséges abszolút tudásról beszélni korunk hipertext-rendszerét fürkészve?

Beugrik a magyar népmesebeli pásztorlegény története, aki miután kiment egy kis kígyót a tüzes gödörből, jutalomképpen választhat egy zsák arany és az állatok nyelvének értése, beszélése között, ő meg ez utóbbi mellett dönt? A tudás iránti vágyunk a mai napig töretlen.

Weiss János Hegel abszolút tudással kapcsolatos meglátásaira hivatkozott publikációjában:

Az igaz az egész. Az egész azonban csak a fejlődése által kibontakozó lényeg. Az abszolútumról azt kell mondanunk, hogy lényegileg eredmény, hogy csak a végén az, ami valójában.

Kimondhatjuk? S tán nem tetszünk vakmerőnek, hogy az abszolút tudás nem lehet egy pezsgőtabletta (nem, nem hittük, hogy az lenne…), amely feloldódik az ember elméjében, és melynek következtében mindentudóvá válhatunk. Nem: ez egy folyamat, mely önmaga végtelenségébe réved és a beérés illúziójával csábít, serkent, ösztönöz a fáradhatatlan önfejlesztésre.

Hol lakozik az abszolút tudás, mi hordozza?

Szigeti Csaba egy írásában a következőket olvashatjuk: ha arra kérdezünk rá, hogy ki vagy mi az abszolút tudás hordozója, akkor a kérdésre a következő válaszok adhatók:

az abszolút tudás hordozója

  1. a történelem végén élő Bölcs, még pontosabban:
  2. e bölcs munkája, a Könyv, egészen pontosan:
  3. valami olyasmi, aminek viszonylag jól megfeleltethető az Internet jelensége.

Nem kevesebbre következtethetünk az előbb idézett sorokat elemezve, minthogy az internetet az abszolút tudás (potenciális) hordozójaként tüntette fel a szerző.

Androgün-Internet: NDR-NTR – nyelvpörgetés

Minden nyelv már önmagában egy csoda. Méltóságteljesen helytáll, ha bölcselkedni szeretnénk, ugyanakkor nem vonakodik akkor sem, ha nyelvjátékra invitáljuk, hiszen e cselekvési forma is tartogathat számunkra meglepetéseket. Azt mondják, hogy nyelvünk, a magyar nyelv alapját, fundamentumát, mondhatni csontvázát a mássalhangzók képezik, amelyre a magánhangzók harmonikusan épülnek rá. Lássuk, mi rejlik az androgün-internet mélyén, ha nyelvünk ezen szemüvegén át kémleljük?

András-Andrea névvel rendelkezhetne az androgün internet?

Vegyük az András férfinevet: amely férfinév közvetlenül az Andreaszból vétetett, és mely görög elemzés szerint férfiast jelent. Ha az András NDR mássalhangzóit helyezzük a nyelvpörgetés mikroszkópja alá, akkor észrevehetjük, hogy az internet NTR hangjai ugyancsak összecsengenek (mi több : a t éppenséggel a d váltópárja- aNDRás, iNTeRnet). Rendben, mondhatnánk, ám hol van itt a női princípium képviselője? Névileg meglapulhat az Andrea női névváltozatban. Az Andrea az András férfinév magyarul és több más nyelven is használatos női párja.A két név együttese, pedig tálcán nyújtja át számunkra az androgün kifejezést és egyúttal az internet-jelenség androgün mivoltát is magában hordozza.

Lépjünk tovább? Kylkhor…

Nem, nem fogunk elrugaszkodni a realitástól, hiszen ma már virtuális valóságról beszélünk, így a valóság csupán valóságokként szerepelhet. A tudományos-fantasztikus írások sokak számára többet jelentenek néhány óra fantázia-világban történő megmártózásnál, hiszen számos történet olyan eszmefuttatásokat, feltételezéseket épít be önmagába, melyek érdekesség-mivoltuknál nemesebb szándékkal láttak napvilágot. Itt van mindjárt Jerry és Henton története, akikről Stephen Weeter ír A Kylkhor című novellájában. Jerry író, aki mesteri tökéletességgel és precizitással képzeli el és jeleníti meg regénye főhősét, Hentont. A főhős azonban életre kel és teremtője életére tör. A történet záró jelenetében Jerry úgy szabadul meg Hentontól, hogy máglyahalálra ítéli frissen befejezett könyvét.

Mi köze ennek a történetnek az internethez?

Az internet e cikkben nem szándékszik magára ölteni Henton szerepét, sem misztikus-sötét térként ábrázoltatni, egyszerűen azt kívánja tükrözni ezáltal e cikk szerzője, hogy az internet világát oly aprólékos, pontos passzusokban rendezzük be, hogy az már kész belépni (vagy már belépett?) valóságunkba.

Tisztázzuk a Kylkhor mibenlétét: „A Kyilkhor saját szellemi energiánk szülötte. Mi adunk neki testet, érzelmeket, múltat… A Kyilkhor itt van körülöttünk és csak arra vár, hogy belépjen világunkba.” A Kylkhornak nevet adunk, élettel telítjük, tehát mi magunk teremtjük meg.

Gépember és/vagy embergép?

Sokak favorit filmje A kétszáz éves ember (Bicentennial Man) Robin Williams főszereplésében. Dióhéjban a filmről: végigkövethetjük azt az utat, illetve azt a metamorfózist, amelynek során egy háztartási gép, egy robot emberré válik. Ám a 2014-ben megjelent sikeres filmben, a Transzcendensben (Transcendence) a rendező azt a bizonyos másikfajta, másmilyen fejlődési irányt is elénk kívánta tárni. A filmben ugyanis a mesterségesintelligencia-kutatót alakító Johnny Depp megkísérel létrehozni egy saját öntudattal rendelkező gépet. Végül a szakértő önnön emlékeit táplálja be a gépbe és ő maga alakul át mesterséges intelligenciává, melynek hatására igen hasznos és csodaértékű dolgok véghezvitelének képességéhez jut, ugyanakkor félelmet is kelt.

Felkerül a válasz-igények listájára a viszonyulás kérdése is. Tudniillik a mód, ahogyan, amiként viszonyul(hat)unk az internethez. Hogyan tesszük, hogyan tehetjük, hogyan tehetnénk mindezt?

Szent? Csatlós? Szövetséges?

Mi ez a különös és izgalmas, rejtélyes és becses jelenség? Szent tér, mely újszerű vallásnak kínál helyet, melyben a középpontot, az axis mundit, a világtengelyt az ember-számítógép páros képezi?

Talán hűséges szolgaként, csatlósként fordítsuk felé orcánkat? Engedtessék meg egy pillanatra, hogy a nagyszerű Márai Sándor Füveskönyvében lejegyzett, a test megismeréséről szóló fejezetet átértelmezzem, csupán abból  a meggondolásból, hogy a megértéshez, s ezáltal legalább egy igazsághoz, közelebb juthassak.

meg kell ismerni az internet természetét is. De csak úgy, mint egy…szolga természetét. Jellemünk az úr, értelmünk parancsol; az internet csak szolga. Úgy is kell bánni vele, értelmesen és méltányosan, pártatlanul és szigorúan, mint egy szolgával, aki minden pillanatban hajlamos a hűtlenségre, a szökésre és a lázadásra. Meg kell ismernünk természetét, hajlamait, s amennyire lehet, egyeztetni kell a világgal, a lehetőségekkel, az élet örök ütemének áradásával (…) Mindent akar… minden örömet, mindenfajta kielégülést és folyamatosan akarja. Ilyenkor szigorral kell bánni vele (…) meg kell ismerni természetét és minőségét, titkos szükségleteit, s jóindulattal és tapasztalással megadni neki mindent, amire szüksége lehet, hogy elvégezze dolgát és ne zavarja jellemünket és értelmünket. De a jellem ne tűrjön semmiféle rabszolgalázadást.

Vagy tán bánjunk vele szövetségesként, együttműködésre készen? Nem adván lehetőséget közös ellenségünk, a tudatlanság, térhódításának?

Vendégposzt. Szerző: gybm

Előző rész: Beszélhetünk-e az internet neméről? – Az internet neme és az abszolút tudás, I. rész. 

Az internet az abszolút tudás hordozója. Mi teremtettük meg, mi hoztuk létre az internet digitális tudását oly aprólékosan és pontosan, hogy ennek birtokában már kész belépni, behatolni valóságunkba. Kulcsszavak Google kereséshez: internetes tartalom, digitális tartalom, abszolút tudás és internet, mesterséges intelligencia


Ha tetszett a cikk: megoszthatod, lájkolhatod

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Google Első Hely © 2016 Frontier Theme